Le Maire aláhúzta azonban azt is, hogy a francia tejtermelőknek ki kell állniuk a versenyképesség próbáját a többi uniós ország termelőivel szemben. Hangsúlyozta, Franciaország a tej termékpálya vonatkozásában nem veszíthet további piacokat Németországgal szemben, hiszen ez nem érdeke sem az iparnak, sem a szövetkezeteknek, sőt a termelőknek sem. Kiemelte, hogy a német tej importja 70 %-al növekedett egy év alatt és hozzátette, hogy bár Németország barátja, de ezt a versenyképességi versenyt Franciaországnak kell megnyernie.
A világpiac hatásaira térve rögzítette, hogy a világ tejtermelésének 2 %-át adó Új-Zéland tejtermékei vonatkozásában előálló árhullámzás közvetlen hatással van a francia tejárakra. Egy Franciaországtól 10.000 km-re előálló 3 %-os változás a francia tejtermelőknek 100 eurós kilengést jelenthet tonnánként. Ahogy a pénzpiacon már régen, úgy a vaj-, illetve a tejpor piacokon is megjelentek a spekulánsok. Szükséges tehát, hogy az egyes országok a pénzpiacok terén megindult gyakorlathoz hasonlóan sokkal magasabb szinten foglalkozzanak az agrárpiac szabályozásával.
A miniszter elmondta továbbá, hogy nem kívánnak és nem is tudnának visszatérni az országonként rögzített termelési kvóták rendszeréhez. Sőt álláspontja szerint ez nem is lenne hasznos a krízis elleni küzdelemben, amellett, hogy számos uniós tagországgal szemben nem is igazságos ez a rendszer. Le Maire hozzátette, inkább olyan új eszközöket kíván védelmébe venni, melyek sokkal hasznosabbak és több védelmet nyújtanak, mint az eddig alkalmazottak.
Az agrárpiac liberalizálása kapcsán hangsúlyozta, az nem csupán egy gazdasági hiba, de egy támadás is Európa szellemiségével szemben. Hiszen az európai eszme lényege a szolidaritás. Mint mondta, közel egy éve küzd azért, hogy az agrárpiac új európai szabályozása megszülessen. Dacian Ciolos Biztos pedig hamarosan olyan javaslatot készül letenni az asztalra a tejtermékek piacszabályozásáról, ami pontról pontra követi a francia elgondolást.
Le Maire egyik politikai céljaként emelte ki, hogy biztosítsa a tejtermelés fenntartását Franciaország teljes területén. Sokan úgy gondolják, ahhoz, hogy Franciaország megőrizze a versenyképességét, minden termelőnek 1 millió liter tejet kell éves szinten termelnie. Elmondta, hogy ő ezzel nem ért egyet, ismer olyan termelőket Savoya-ban (Savoie), akik 100.000 liter tejet termelnek évente, mégis rentábilisak, köszönhetően a térség neves sajtjainak.
Tudja, hogy minden térségnek megvan a maga erőssége és gyengesége egyaránt, de ahhoz, hogy a termelést minden térségben meg tudják őrizni, három dolgot kell megvalósítani. Először is ki kell egyenlíteni a természet által determinált hátrányokat. Rögtön alá is húzta, hogy nem lesz a Legelő Agrár-környezetvédelmi Támogatásban (PHAE) olyan 2010-ben vagy 2011-ben lejáró szerződés, amelyet ne hosszabbítanának meg. A miniszter ígéretet tett továbbá arra is, hogy új kritériumokat fog javasolni a Bizottságnak a kedvezőtlen helyzetű térségek meghatározására.
Másodszor el kell osztani a 2 %-os kvótanövekedést, aminek kapcsán elsősorban a fiatal gazdákat és az új befektetőket kell előnyben részesíteni. Ez egy nehéz döntés, de egyben felelősségteljes és szükséges is. Végül pedig fejleszteni kell a szövetkezés rendszerét. Itt azonban, elsősorban nem az átlagméretet meghaladó gazdaságokra gondol, amelyek – mint mondta – környezetvédelmi problémákat okozhatnak és amelyek nem felelnek meg a „hagyományos francia agrármodellnek”.
Amellett, hogy fenn kell tartani a tejtermelést mindenhol, a másik fontos politikai célként azt jelölte meg, hogy a versenyképességi csatát is meg kell nyerni. Mindez egyúttal a költségek csökkentését, valamint a termékek értékállandóságának- és értékesítésének javulását is jelenti. Álláspontja szerint az egészségügyi-, betegség-megelőző- vagy környezetvédelmi intézkedések egyúttal mind a versenyképesség erősödését is szolgálják. Azonban – az FNSEA Kongresszusán mondott beszédéhez hasonlóan[2] – ismét aláhúzta, hogy az egységes európai piac azt is jelenti, hogy a környezetvédelmi szabályoknak is egységesnek kell lenniük, semmi sem indokolja tehát, hogy az európai szabályoknál szigorúbb követelményrendszert állítson fel Franciaország.
A miniszter elmondta, készen áll a szakmai szervezetek által kért tej termékpálya fejlesztési terv elkészítésére. Mindehhez kérte, hogy a szakmai szervezetek 2010. május 15-ig tegyék meg a javaslataikat. Le Maire rögtön hozzá is tette, hogy bár a határidő rövid, de a helyzet pedig súlyos, tehát ha felelősségteljes lépést akarnak tenni, akkor azt gyorsan kell megtenniük. Le Maire szeretné, ha a terv ez év szeptemberére elkészülne.
További lépés kell, legyen a termékpályát támogató, hosszú távú és új gazdasági eszközök megalkotása. A készülő mezőgazdasági és halászati modernizációs törvénynek ez a célja. A törvény-tervezet egyik lényegi rendelkezése az írott szerződések köre, mely garanciákkal lett körbebástyázva. Az egyik ilyen garancia az ár. Hiszen, ha nem garantáljuk az árakat, ha nem rögzítünk ármutatókat, akkor a termelő hátrányos helyzetben marad, hiszen ő egyedül áll az iparral szemben. Le Maire lehetségesnek és kívánatosnak tartja az európai versenyjog változtatását is, azért, hogy szakmaközi szinten rögzíteni lehessen az ármutatókat, lehetővé téve ezzel a termelőknek, hogy erősebb pozícióba kerüljenek az iparral szemben. A miniszter Joaquim Almunia Biztos támogatását is igyekszik megszerezni a kérdésben. Emellett úgy véli, erősíteni kell a termelők szervezettségét is. És végül, harmadikként a törvénynek meg kell alkotnia a termelők által kért mediációs bizottságot, hogy az figyelemmel kísérje e szerződések végrehajtását. Mint mondta, a gazdálkodók kérésének megfelelően, a bizottságot egy magas beosztású tisztviselő fogja elnökölni.
A miniszter viszont aláhúzta azt is, hogy a törvény nem fog mindent megoldani, az igazán hatékony csak az európai agrárpiaci szabályozással lehet. És amennyiben ez utóbbi is megvan, úgy – álláspontja szerint – a törvény lehetővé fogja tenni, hogy egy szabályozott európai agrárpiac keretei között, a francia gazdálkodók a legjobbak legyenek. Az agrár- és halászati modernizációs törvényt egyébként május 18-i kezdettel és a Köztársasági Elnök kérésére sürgősséggel fogja tárgyalni a Nemzetgyűlés. Ez azt jelenti, hogy az július végére elfogadásra kerülhet, míg az általános eljárás keretében mindez az év végén történhetne meg.
A fő csapásvonalak, aminek a védelmében kiáll és aminek – álláspontja szerint – végeredményként kell majd manifesztálódnia, nem más, mint egy sokkal hatékonyabb raktározás (tárolás), egy krízis esetére szóló védelmi klauzula és a piacok ellenőrzése a spekulációval szemben. Európának képesnek kell lennie gyorsan és rugalmasan beavatkoznia, ha az szükségessé válik. Mi több, Európának rendelkezésre kell, hogy álljon a szükséges pénzügyi forrás ahhoz, hogy az árak túlzott zuhanása esetén, azok emelésében közreműködjön. Hiszen a hasznos Európa nem más, mint egy olyan Európa, aki védelmet nyújt és aki elsőként a polgárai érdekeit védi.
Ami a jövőt illeti, Le Maire elmondta, hogy ez év júliusa előtt Németországgal közös javaslatot készítenek. Ezt követően az év vége előtt várható a Biztos piacszabályozási javaslata. Azonban kiemelte azt is, hogy 2011 eleje előtt a Közös Agrárpolitika költségvetéséről szóló bizottsági finanszírozási javaslat biztos, hogy nem fog megszületni.
Le Maire beszéde végén ismét összegezte a három kulcskérdést, amit a francia tej termékpálya vonatkozásában ajánlott. Ezek szerint a cél:
- megőrizni minden francia régióban a tejtermelést;
- megerősíteni a termékpálya versenyképességét;
- és védelmet biztosítani az áringadozásokkal szemben.
[1] 2009-ben Mans-ban rendezték meg a Közgyűlést, míg 2011-ben Aurillac fog e rendezvény helyszínéül szolgálni.
[2] http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2481&articleID=15691&ctag=articlelist&iid=1
dr. Gúr Roland
Forrás: FVM
