Kérem, hogy jellemezze röviden a Közös Agrárpolitika 1992. évi, a 2003. évi és a 2014. évtől várható jellemezőit!
A Közös Agrárpolitika 1992. évi változása a korábban alkalmazott intézményi árak csökkentésével és kompenzációs támogatások bevezetésével jellemezhető. A 2003-as évtől történelmibázis-alapú és meghatározott, nem termelési feltételekhez kötött támogatási rendszer működik. A 2014-től várható Közös Agrárpolitikát a bázisjogosultságra épülő támogatás leépítése fogja jellemezni. Jelenleg folyamatban van egy széleskörű társadalmi vita a KAP jövőjéről és ebben valamennyi uniós polgár véleményt mondhat. Ez is erősíti azt a változást, hogy a mezőgazdaság által előállított speciális közjavak a jövőben nagyobb hangsúlyt kapjanak a támogatási rendszerben, mint például a rendezett természeti környezet, a széndioxid-kibocsátás csökkentése, a vízkészlettel való takarékosabb gazdálkodás, vagy a biodiverzitás fenntartása. Valószínű, hogy a II. pillérben ezek a célok fognak dominálni, az I. pillér súlya pedig előreláthatóan csökkenni fog, ha nem is drasztikusan.
A magyar élelmiszer-gazdaság és a vidék versenyképességéhez milyen eszközök és feltételek lennének kívánatosak a 2013 utáni KAP rendszerében?
Véleményem szerint a 2014-gyel kezdődő új Közösségi Agrárpolitika önmagában a magyar gazdák versenyképességéhez nem sokat tud hozzátenni. Sokkal inkább az lesz a döntő, hogy miként változik a hazai makrokörnyezet, az adórendszer és leépül-e a bürokrácia. Fontos versenyképességi tényezőnek tartom a logisztikai feltételek kiépítését is, mivel ennek hiánya nagymértékű versenyhátrányt jelent. Ezért fejleszteni kell a vízi, a vasúti és a közúti közlekedést, valamint az úthálózatot egészen a szántóföldig. Fontos lenne, hogy a fejlett országokban már sikeresen működő ún. termény-pool-ok nálunk is elterjedjenek, amelyek biztosítják az egyes termelők termékeinek közös tárolását, kezelését és nagyvolumenű, homogén áruként történő értékesítését.
Fontos kérdésnek tekintem azt is, hogy az EU-ból származó fejlesztési támogatások valóban ésszerűen kerüljenek felhasználásra, továbbá mielőbb kialakuljon a megfelelő bizalom az élelmiszer-termékpálya szereplői között és végül, de nem utolsó sorban, döntő kérdés egy adekvát agrár- és vidékpolitika kialakítása.
Dacian Ciolos egyik nyilatkozatában arról beszélt, hogy egy ún. biztonsági hálót kellene létrehozni a gazdák számára a megélhetéshez szükséges jövedelem biztosítása érdekében. Ön szerint milyen eszközökkel lenne célszerű kialakítani ezt a biztonsági hálót, azt is figyelembe véve, hogy a versenyképesség primátus szerepet, hogy játsszon?
Véleményem szerint a jövedelem garanciájáról semmiképpen sem lehet szó; a bevétel bizonyos hányadának garantálását el tudom képzelni, például meghatározott körben a jelenleginél alacsonyabb intervenciós árak alkalmazásával, vagy tárolási támogatás formájában. Ugyanakkor a fenti eszközökön túl sokkal nagyobb relevanciája lenne a már említett termény-pool-ok létrehozásának, amelyek igen eredményesen működnek többek között az USA-ban, Kanadában és az Egyesült Királyságban is.
Ön szerint milyen mértékű támogatáscsökkentés várható 2013 után?
Nem elképzelhetetlen, hogy akár 30%-os mértékű agrártámogatás-csökkenés is bekövetkezzen. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy Németország igen határozottan képvisel egy lényegesen kisebb befizetési mértéket, amely önmagában is érdemi támogatáscsökkenést valószínűsít. Emellett a jelenleg formálódó EU 2020-as stratégia is csak parciális kérdésként kezeli az agrártámogatásokat.
Forrás: Agrárhírek
