Az Európai Bizottság pár hónapja engedélyezte az Amflóra nevű GM burgonyafajta termesztését, amit ipari célra fejlesztettek ki. Módosított keményítőinek köszönhetően olcsóbbá tehető a papír, a fonal és a ragasztógyártás.
Magyarország a többi, genetikailag módosított fajtához hasonlóan nemet mond az Amflórára is, sőt, az Európai Bíróságra viszi az ügyet.
Jenes Barnabástól, a gödöllői MBK főigazgató-helyettesétől először azt kérdeztük, miért számít már-már szitokszónak nálunk a GMO.
- Ennek legfőbb oka az emberek tájékozottságának a hiánya. Valójában nem tudják, hogy miről van szó, nem tudják, hogy egy GMO előállításakor mi történik, hogy ez mennyiben változtatja meg a természetes élőlényt. Én úgy gondolom, ha tudnák, akkor korántsem tartanának ennyire tőle. Egy olyan növény ellen tiltakoznak, amelyben egy-két idegen gén található. Például az Európában és az Észak-Amerikában termesztett őszi búza fajták több mint 90 százalékában találunk egy teljes rozs kromoszóma darab beépülést, ami azt jelenti, hogy a rozs génállományának egy jelentős része, több száz gén is beépülhetett a búzába. Abból a célból csinálták ezt a kutatók 40-50 évvel ezelőtt, hogy különböző rezisztencia-géneket vigyenek át rozsból a búzába, és természetes módon senki meg nem kérdőjelezi ennek a növénynek a biztonságosságát, holott itt is idegen gének beépüléséről beszélünk, nem is kevésről.
Kérdés persze, ki, mennyire ismeri a fogalmak jelentését. Nemrégiben, egy uniós felmérés eredménye szerint, a bio- és a GM-szervezetek között a megkérdezettek csaknem kétharmada nem volt képes különbséget tenni. Nálunk a két irányzat képviselői jelenleg homlokegyenest szemben állnak egymással.
- Ebben a laborban, ahol ülünk, itt genetikailag módosított búzákat állítunk elő. Olyan vonalakat állítottunk elő a közelmúltban, amelyek a búza rettegett rozsdabetegsége ellen egész nagymértékű rezisztenciát mutatnak. Gyermekem iskolájában a szülőtársak, ha megtudják, hogy genetikailag módosított növényeket állítunk elő a laborban, akkor először nagyon furcsán néznek rám. Azonban, ha lehetőségem van arra, hogy beszélgessünk, akkor ezeket a rossz érzéseket sikerül megszüntetni. Ha lehetőségem van rá, akkor egyre gyakrabban igyekszem részt venni ismeretterjesztő fórumokon, ahol lehetőségem van elmondani a GM növényeknek a veszélyeit, illetve azt, hogy miként próbáljuk mi ezt kikerülni. De említhetném a sört is, melynek jelentős részét genetikailag módosított sörélesztővel állítják elő. De hadd mondjak egy demagóg példát: a cukorbetegségben szenvedő emberek élete nagyon nehéz lenne, hogyha nem kaphatnák a genetikailag módosított élőlénnyel előállított inzulint. Tehát jelen van életünkben évtizedek óta ez a tudomány, illetve ez a technológia – mondta befejezésül a kutató.
Forrás: Gazdakör
