- A nemesítő nyáron kint, a szabadban dolgozik, télen pedig itt bent, az üvegházban. Elsősorban a rezisztencia-nemesítési kutatásokhoz szükséges vizsgálatokat végezzük a téli időszakban. Egyebek között itt állítjuk elő a mesterségesen fertőzött tenyészkertek levél- és szárrozsda-fertőzéseihez szükséges anyagokat, itt vizsgáljuk a lisztharmat rassz-összetételét. És itt történik a keresztezési program végrehajtása. Ebben a növénynevelő egységben – mutat körbe Veisz Ottó - a különböző levélfoltosságokat okozó betegségek hatásait vizsgáljuk.
A búza az a növény, ami önmagában fogyasztva is életben tartja az embert. És van egy másik nagyon-nagyon fontos tulajdonsága: szinte minőségromlás nélkül nagyon hosszú ideig tárolható. Nem véletlenül alakult ki az a megnevezése, hogy élet. A búza ugyanis biztosítani tudta az emberiség - a Magyarországon élők számára is - életben maradását akkor is, amikor természeti csapások sújtották. Ha nem volt annyi termés egy adott évben, mint amennyire szükség lett volna, az előző évi tartalék megmentette az embereket az éhezéstől.
A ma búzát nemesítők feladata az, hogy részben a különböző időjárási stresszekkel szemben ellenálló fajtákat nemesítsünk, részben pedig a különböző növényi betegségekkel szemben rezisztens fajtákat. Mi nemesítők állandó harcban vagyunk a kórokozókkal, mert ha előállítunk egy új, rezisztens fajtát, akkor a kórokozó populáció rassz-összetétele megváltozhat, és előbb-utóbb olyan típusú kórokozók alakulnak ki, amelyek utat törnek maguknak – mondta befejezésül a Jedlik Ányos-díjas nemesítő.
Forrás: Gazdakör
