Most kezdődnek a földhivatali határszemlék, melyek keretében vizsgálják a külterületi területek természetbeni állapotát, és egyben azt, hogy a tulajdonos, vagy a területet használó személy eleget tesz-e törvényi kötelezettségének, mely szerint köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a gyomnövények felszaporodását és terjedését megakadályozni.
Már minden település jegyzője megkapta az első határszemle felhívást. Ezt az önkormányzatok hirdetőtáblán kötelező kifüggeszteni, hogy felhívják a lakosság figyelmét a területeik hasznosítására, illetve gyommentesen tartására. A felhívásban szerepel, hogy a határszemle megkezdésétől kezdve az ellenőrzések folyamatosak. Ennek megfelelően már most érdemes elkezdeni a parlagfű elleni védekezést, mechanikus, vagy vegyszeres gyomirtással.
Ugyanakkor érthetetlen, hogy a parlagfűre és a védelekzésre vonatkozó tavalyi országos beszámolók még mindig nem nyilvánosak, hasonlóan az idei évre tervezett programhoz. Így nem lehet tudni, hogy mire fordítják a bírságból befolyt összeget, továbbá azt sem, hogy tavaly hány alkalommal került sor közérdekű védekezés elrendelésére, illetve végrehajtására.
A bírság a parlagfű mentesítési program leggyengébb láncszeme, hiszen a kultúrnövénnyel borított külterületi termőföldterületeken a közérdekű védekezés végrehajthatósága erősen korlátozott. Ennek eredményeképpen láthatunk országszerte parlagfűben álló kukorica- és napraforgótáblákat, melyek a pollen mennyiségét erősen növelik a levegőben, csak úgy, mint az allergiás megbetegedésben szenvedők számát a rendelőintézetekben.
A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület álláspontja szerint azonban a parlagfű-probléma megoldása nem elsősorban a jogszabályoktól. a bírságolástól és a közérdekű védekezéstől várható. Meg kellene végre értetni mindenki földtulajdonossal, hogy felelős a tulajdonában lévő területekért, és azok gyommentesen tartásáért.
OS
Forrás: Gazdakör
