Az akác virágzásához kapcsolódó rendezvénysorozat évtizedes múltra tekint vissza. Nagykálló és Napkor Önkormányzatainak összefogásával indult a program, majd hat évvel ezelőtt a térség állami tulajdonú erdeit kezelő NYÍRERDŐ Zrt. és a magánerdő-gazdálkodók úgy határoztak, hogy egy teljes napot az akácnak szentelnek. A szakmai előadások ekkor kerültek át Harangodról Baktalórántházára, és így öltött konferencia jelleget a rendezvény. A tanácskozás támogatója a NYÍRERDŐ Zrt. mellett az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportja is. A konferencia programjában már helyet kapott az akác térségi jelentőségének méltatása, a faj botanikai és természetvédelmi jellemzőinek, jellegzetességeinek és veszélyeinek bemutatása épp úgy, mint az akácfa körül ma kialakult ellentmondásos helyzet termőhelyi vonatkozásokat előtérbe helyező feloldási javaslata. Volt már szó az akácosok állománynevelési gondjáról, az erdőneveléssel kapcsolatos feladatokról és az aktuális erdővédelmi problémákról egyaránt.
Baktalórántházán idén az akác energetikai hasznosításának helyzetét és lehetőségeit vitatták meg a szakemberek. Az összegyűlteket Kaknics Lajos, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója köszöntötte. Prof. dr. Marosvölgyi Béla, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanszékvezetője az akác energetikai hasznosításáról szólva kiemelte: az akácnak jó égési tulajdonságai vannak, könnyen hasogatható, ezért mindig szívesen vásárolták tűzifának. Amióta viszont a megújuló energiaforrások előtérbe kerültek Magyarországon, tovább növekedett a szerepe. Jó energiahordozó, viszonylag könnyen telepíthető, gyorsan nő, sokféle technológiában hasznosítható. Ráadásul a klímaváltozás eredményeképp egyre melegebb a magyar nyár, és ebben a meleg klímában az akác stabilabbnak, szívósabbnak bizonyul, mint némely őshonos fafaj – így foglalta össze az akác értékeit Marosvölgyi Béla. A fafajt érő támadásokkal kapcsolatban a tanszékvezető felhívta a figyelmet arra, hogy például Arany János verseiben, vagy más irodalmi alkotásokban az akác, a magyar alföld és a tanya egy képben jelenik meg. Ez is jelzi, hogy mit jelent a vidéki embernek az akác.
Magyarországot úgy fogadták el a világon, mint az akác őshazáját, az utóbbi ötven évben nagyon sok erőfeszítést tettek nemesítésére a szakemberek. Az akác jövőjét a termőhelyi alapok, a termőhelyi lehetőségek szabályozzák. Tudjuk, hogy ebben a környezetben, a Nyírségben az akác termőhelyei vannak, hiába akarnánk például füzet ültetni, nem megy – mondta dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója.
A tanácskozáson dr. Lengyel Antal, a Nyíregyházi Főiskola kutatója a biomassza és energiatermelés összefüggéséről tartott előadást. Az akác anyag- és energiaforgalmát dr. Huzsvai László és dr. Sulyok Dénes, a Debreceni Egyetem két kutatója foglalta össze. A magyar bioerőműi programot Lontay Zoltán, a DBM igazgatósági tagja vázolta fel. A fásszárú alapanyagok energetikai hasznosításának napi gyakorlatáról Paulik Zsolt vállalkozó beszélt. Sári Zsolt, a NYÍRERDŐ Zrt. termelési osztályvezetője pedig az erdőgazdaságnál keletkező fahulladék és tuskó hasznosítását mutatta be.
Az egész napos programot terepi bemutatók zárták. Bíró Imre, a Baktalórántházi Erdészet igazgatója vezetésével az Ófehértói kerületben a vágásterületi hulladék-, a gally és tuskóaprítást, valamint az ehhez kapcsolódó logisztikai megoldásokat tanulmányozták a résztvevők. Ezt követően pedig a szakolyi bioerőművet látogatták meg a szakemberek.
Forrás: Forestpress
Az akác energetikai hasznosítása – II.
„Akác a Nyírség aranya” címmel szakmai konferenciát rendezett a Nyírerdő Zrt Baktalórántházán. A Nyírerdő Akadémia keretében rendezték 2010. május 13-án, Baktalórántházán az akáctermesztéssel kapcsolatos szakmai konferenciát és terepi bemutatót, mely nem csak erdészeknek szólt, és az előadások sem csak erdészeti ismeretekről adtak áttekintést.
A rendezvény központi témaköre az akác energetikai hasznosítása volt.
Az igen nagy érdeklődés mellett zajlott konferencia előadásai az akáctermesztés genetikai alapjainak fejlesztésével, az energetikai felhasználás lokális és globális lehetőségeivel, az akác energia- és anyagforgalmával, az akác energiaültetvény telepítés és -termesztés technológiájával, és a megtermelt anyag letermelésével, kezelésével és hasznosításával foglalkozott.
Dr. Marosvölgyi Béla „Az akác energetikai hasznosítása” címen tartott előadást, melyben ismertette a vezetésével a NymE-en folyó kutatások eredményeit. Előadásában összehasonlítást adott más energia növények hozamadataival. Bemutatott kísérleti eredményei bizonyítják, hogy az akác a neki kedvező termőhelyen szinte utolérhetetlen eredményeket produkál biomassza produkció terén. Érdemes kiemelni előadásából a pusztaszil hozamát, mely 4 éves vágásban szárazanyag hozam tekintetétben egyes kísérletekben felülmúlta az akácot is.
Dr. Lengyel Antal „A biomassza és az energiatermelés” címmel a Nyíregyházi főiskolán végzett kutatómunka néhány érdekes eredményét villantotta fel. Előadásában regionális és országos elemzést adott az energiaigény és termelés számairól, az akácnak a biomassza termelésben kínálkozó lehetőségeiről. Előadásában kiemelte, hogy a biomassza hasznosítása során tudományosan megalapozott, országosan összehangolt tervezésnek a mainál nagyobb súlyt kellene adnunk. A hasznosítás során törekedni kell a hő- és villamos energiatermelés mimnél teljesebb hasznosítására.
Huzsvai László „Az akác energia és anyagforgalmának modellezése” című előadásában közérthetően vetítette elénk a biomassza termelés energetikai lehetőségeinek határát. Az előadás gondolatvilága összecsengett Lengyel Antal figyelemfelhívásával, hogy a fejlesztéseket mindenképpen a mainál alaposabb tudományosan megalapozott tervezői szakasznak kellene megelőznie.
Dr. Borovics Attila „Az akác jövője az energetikai faültetvényekben” címmel megtartott előadásában ismertette az Erdészeti Tudományos Intézetben az elmúlt évtizedekben a témában folyó kutatások eddigi eredményeit, vázolta a jövő feladatait. Felhívta a figyelmet a termőhely vizsgálatokra alapozott fafaj és fajtaválasztás fontosságára, a helyes technológia megválasztásának és annak maradéktalan betartásának alapvető követelményeire. Előadásában, - mely az ERTI témával foglalkozó kutatási eredményei mellett más kutatócsoportok eredményeire is felhívta az érdeklődők figyelmét – hangsúlyozta, hogy a nemesítői eredmények felhasználásával jelentős hozamnövekedésre számíthatunk. Az Erdészeti Tudományos Intézetnél a témával kapcsolatos kutatási eredmények rámutatnak arra, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az ültetvények erdővédelmi problémáinak időben és megfelelő szakmai színvonalon történő kezelésére. A nemesítői eredmények hasznosításával – rezisztencia nemesítés – igen jelentős problémák előzhetőek meg.
A bemutatott ökonómiai elemzés rámutatott arra, hogy a mai gazdasági környezetben a biomassza termelés jövedelmezősége sok esetben felülmúlja a hagyományos szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségét.
Lontay Zoltán, a DBM Magyarország bioerőművi programja címmel megtartott előadásában a biomassza felhasználásában eredményeket ismertette.
Paulik Zsolt (Paulik Bt) „A fás szárú alapanyag energetikai hasznosítása a napi gyakorlatban” című előadásával egy működő biomassza-termelő rendszer lehetőségeit ismertette. Az elhangzottak várhatóan növelik majd a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó, és a megtermelt alapanyag értékesítési gondjaival küszködő termelők affinitását a biomassza termelés irányába.
Sári Zolt (Nyírerdő Zrt.) „Fahulladék és tuskó hasznosítása a Nyírerdő Zrt.-nél” az erdőgazdaságnál bevezetett apríték termelő rendszert ismertette. A tuskó feldolgozásával kapcsolatban végzett fejlesztések jelentősen bővíthetik a megtermelhető alapanyag mennyiségét, olyan anyagot használva fel, mely eddig nem csak, hogy nem hozott jövedelmet, de a terület felújításában is számos problémát jelentett.
A terepi bemutatón munka közben tekinthettük meg a részvénytársaságnál működő aprítéktermelő rendszert, mely egyaránt képes a vágástéri hulladék és a tuskó felaprítására.
A Szakolyi erőmű megtekintésével képet kaphattunk egy korszerű, automatizált erőmű működéséről. Képet kaptunk egy nagy jövő előtt álló iparágról sikereiről, és nehézségeiről. Az erőmű működésével kapcsolatban érdemes megjegyezni az itt tapasztalt magas fokú biztonsági és környezetvédelmi színvonalat, mely garantálja az elvárható alacsony környezeti terhelési szint megtartását. Mint megoldandó feladat említhető meg a ma még hasznosítatlan hulladék hő felhasználási lehetőségeinek keresését, és az erőművi hamu hasznosítási kérdéseit.
A nap végére a résztvevők az akác bioenergetikai hasznosításának teljes vertikumáról megszerzett ismertek birtokában térhettek haza. Csiha Imre
Forrás: Forestpress
