Az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat képviselői megosztották egymással a baromfitermelés problémáit, fejlesztésének perspektíváit. A megnyitót Alexander Csernogorov, az Oroszországi Föderáció Mezőgazdasági Minisztériumának miniszterhelyettese tartotta, a résztvevőket köszöntötte még Galina Bobiljeva, a Roszptyiceszojuz (Orosz Baromfitenyésztők szövetsége) vezérigazgatója.
A Kongresszus keretében kerekasztal beszélgetések is megszervezésre kerültek ismert tudósok, gyakorlati állategészségügyi szakemberek részvételével fertőző patológiai és nem fertőző baromfibetegségekről. A rendezvény ideje alatt „Veterinarija” elnevezésű szakmai kiállítás keretében láthatók voltak az állatgyógyszerek, berendezések, tápok és azok adalékanyagai.
Összesen közel negyven felszólalás hangzott el (a szervezőbizottság a lényegesebb előadásokról összesített anyagot készít). A felszólalások közül érdemes kiemelni Galina Bobiljeva felszólalásának lényegét.
Az ágazat óriási fejlődés korszakát éli, az elmúlt évek termelésnövekedése stabil 10-15%-ot mutat. A baromfihús aránya az összes húsfogyasztásban eléri a 40%-ot, ami hatalmas lépés az 1990-es 15%-hoz képest.
A baromfiágazat tervei között szerepel, hogy 2012-re elérik a 3,2 millió tonnás termelést, tojásból pedig a 47 milliárd db.-ot (ez 3,6 milliárddal több a 2009-es évihez képest.) A saját termelés felfutásának köszönhetően egyáltalán nem képződött hiány a piacon az amerikai baromfi behozatal tilalom (klór-vita) miatt. A Kongresszuson újra felkérte a kormányt, hogy a már korábban kérelmezett importkvóta-csökkentést hagyja jóvá. Ez 2010-re 608 ezer tonnás, 2011-re 416 és 2012-re 220 ezer tonna behozatalt jelentene baromfiból.
Bobiljeva nem titkolta, hogy a komoly eredmények mellett még nem kevés probléma is van az ágazatban. Így jelentős az elmaradás a tenyészállatok kérdésében, gyengén fejlett a takarmánygyártás, valamint az állatgyógyászati készítmények fejlesztése és gyártása. Ugyancsak gond van a baromfitelepek műszaki ellátottsága területén, és a vámtarifa politika sincs jó előre kigondolva. A legnagyobb gondot a termelés önköltsége jelenti, ami nem ad lehetőséget az árcsökkentésre továbbra is teret adva az importnak.
Kenedi Ákos
Forrás: FVM
