Mint ismeretes, a Képviselőház 2009. június 26-án igen szűk többséggel elfogadta a maga javaslatcsomagját (HR 2454, Waxman-Markey javaslat) Henry Waxman (D-CA) és Edward Markey (D-MA) képviselők szponzorálásában, míg a Szenátus a szeptember 28-án John Kerry (D-MA) és Barbara Boxer (D-CA) szenátorok által benyújtott – a Waxman-Markey tervezettől több elemében lényegesen különböző - javaslatot (S1733, Kerry-Boxer javaslat) tárgyalta. A koppenhágai klímacsúcs sikertelensége és az egészségbiztosítás reformja azonban jelentősen visszavetette a klímatörvény elfogadására irányuló erőfeszítéseket, melyek a Kerry-Lieberman javaslat - és a Mexikói-öblöt sújtó olajkatasztrófa – segítségével valószínűleg némi erőre kapnak.
Ami a mezőgazdaságot illeti, a korábbi javaslatokat igen hátrányosan érintette, hogy az USDA 2009 decemberében nyilvánosságra került tanulmánya szerint a klímacsomag és a szén árfolyamának függvényében[1] bekövetkező erdősítés következtében azonban akár 23-24 millió hektárral is csökkenhet az élelmiszertermelés célját szolgáló földterület. Ezt ugyan Tom Vilsack mezőgazdasági miniszter tompítani igyekezett, de viszonylag kevés sikerrel járt. Ezért az új törvénycsomag már konkrét megoldást kínál erre a farmerszervezeteket kiemelten foglalkoztató kérdésre.
A javaslat szerint a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) köteles rendszeresen értékelni és elemezni a klímacsomag termelésszerkezetre gyakorolt hatását, és amennyiben a mezőgazdasági miniszter úgy látja, hogy a termelésből történő kivonás komoly károkkal jár az amerikai mezőgazdaságra nézve, korlátozhatja az erdősítési törekvéseket.
A klímacsomag új, 10 éves szerződés alapján működő programot – Carbon Conservation Program - vezet be a mezőgazdaság számára, amelyek támogatják a kibocsátás-csökkentéssel és a GHG-megkötéssel járó gazdálkodást. Fontos elem, hogy azon termelők is szénkredithez juthatnak, akik már korábban belevágtak valamilyen kibocsátás-csökkentést eredményező, agrárkörnyezet-gazdálkodási jellegű programba. Az új tervezet komoly változás a Kerry-Boxer javaslathoz képest, amely - a Waxman-Markey-vel ellentétben – szinte teljesen megfeledkezett a mezőgazdaságról.
Az új javaslatot a National Farmers Union üdvözölte, míg a legnagyobb termelői szervezet, az American Farm Bureau Federation-t továbbra is aggasztja a klímacsomag termelési költségekre gyakorolt hatása. A Fertilizer Institute szerint ugyanis a javaslat mindenképpen növelni fogja a földgáz iránti keresletet, és ezen keresztül a műtrágya árát.
A Kerry-Lieberman javaslat egyébként a Képviselőház által tavaly elfogadott csomag több elemét is megtartja. Célkitűzésként 17 %-os GHG-kibocsátás csökkentést ír elő 2005-höz képest 2020-ig, 42 %-ost 2030-ig és 83 %-ost 2050-ig. Ennek érdekében hitelgaranciával kívánja támogatni 13 új nukleáris erőmű építését, és a kulcságazatokban – többek között a mezőgazdaság kivételével - a kibocsátást a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) által megállapított felsőhatárokhoz kötné (a rendszer alapjaiban egy cap-n-trade rendszer lesz, még ha a javaslattevők nem is nevezik annak). A kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevétel 2/3-a a fogyasztókhoz jut vissza. A jogosultságok értékére – valahol 12-25 dollár között - felsőhatárt szabnak, hogy az energiaárak ne szaladjanak túlságosan el. Az ún. tiszta szén (clean coal) technológia évente 2 Mrd dollárnyi juttatást kap a javaslat alapján. A tervezet támogatni kívánja a földgáz-felhasználás növelését is. Az amerikai ipar versenyképességének fenntartása érdekében a szabályozás büntetővámot vezet be olyan országok termékeivel szemben, ahol nincs ekvivalens klímaszabályozás. A tervezet 15 %-os megújuló energia standardot kíván bevezetni az egyes szövetségi államok részére 2020-ig.
________________________________________
[1] Amennyiben a szénkibocsátási jogosultságok árfolyama 2050-re eléri a 70 $-t. Az USDA szerint 2015-re 13 $/t árfolyam mellett 3,2 millió hektár termelésből történő kivonása várható.
Dr. Tóth Attila
Forrás:FVM
