Ahogy az árakat szinte mindig, úgy a földárakat is a kereslet és a kínálat határozza meg. A kínálati oldal egyrészről rendívül nagy: a kárpótlás és a részaránykiadás során a mezőgazdasági területek 90%-a magánkézbe került, ami a szántó területek esetében 4 millió hektárt jelent, 2-2,5 millió tulajdonossal, akik szabadon dönthetnek tulajdonukról, számol be az aktuális piac helyzetéről a Földbróker.hu legutóbbi közleményében.
A földárak változása a piaci tapasztalatok alapján
A magas részarány azonban azt is jelenti, hogy rendkívüli mértékű a kistulajdonok és a kis tulajdonosok aránya (98%), míg nagyobb méretű tulajdonok alig vannak (30-40 hektártól fölfelé), noha mind a gazdálkodónak, mind a befektetőnek ezek lennének a természetes célpontok. Itt tehát hiány van. A 4 millió hektár magántulajdonú szántó mai értéke kb. 2.500 milliárd Ft.
A keresletre Magyarországon speciálisan a szabályozás hat, mert a Földtörvény 1994. óta kizárja a jogi személyeket a földvásárlásból. A piacgazdaságban pedig a tőke és a finanszírozás tipikusan a cégek, nem a magánszemélyek mögött vannak. Ennek következtében a földárak a hírek és a szabályozási kilátások fényében gyorsabb-lassabb emelkedést mutatnak. A 10 hektár alatti tulajdonok árai 50-60 %-kal alacsonyabbak lehetnek a nagyobb területek árainál. A fenti táblázat az 50-500 hektár közötti, átlagos minőségű szántóföldre vonatkozó átlagárakat mutatja, amelyek körül +/- 50-150 eFt/ha szórás lehetséges. A számok azt mutatják, hogy ennyiért érdemes illetve lehetséges volt földet venni egy adott területen. Megfigyelhető a 2004-es EU csatlakozásig tartó, illetve a 2008-tól, a válságtól kezdődő áremelkedés.
Egy terület árát meghatározó legfontosabb tényezők
Méret: Minél nagyobb egy terület (egy vagy több összefüggő tábla), annál értékesebb. Egy mezőgazdasági gép teljesítménye 10-25 ha/nap. Egy távolabbi gazda (10-50km) csak 50 ha fölötti terület esetén lehet bérlő vagy vásárló.
Minőség: A tulajdoni lapon lévő aranykorona érték nem minőségi, hanem jövedelemadó kategória (lásd 1875. évi VII. tv. a földadóról), de mégis általánosan elfogadott minőségi irányt mutat. Fontos a tábla konkrét talajtani adottságait is figyelembe venni.
Tulajdonviszonyok: Az 1/1-es vagy közeli hozzátartozók tulajdona értéknövelő tényező. Az osztatlan tulajdoni hányad esetén a meghatározó (50%-ot meghaladó) tulajdoni hányad jelen értéket.
Egybefüggőség: Ha a táblák egybefüggő területet képeznek, ez értéknövelő tényező. Ha a táblák között egy-két idegen tulajdonú tábla van, ez nem nehezíti a termelést (vagy a bérbeadást).
Országrész: Az árak Ny-ról K felé még csökkennek, de ma már egyre kevésbé számít a földrajzi régió, inkább az ár/érték arány számít.
Adottságok: Ide tartozik a felszín (domborzat, vízfolyások), a talaj (típus, szerkezet, vízháztartás), a megközelíthetőség (burkolat, település távolság), az infrastruktúra (település távolság, közművek, épületek) és az öntözhetőség (kutak, vízfolyások, közművek).
Bérleti viszonyok: A bérleti szerződés léte értéknövelő, de fontos, hogy megfelelő legyen a bérleti díj, és a módosításra, felmondásra a bérbeadónak legyen lehetősége.
Hova várjuk az árakat?
Ha egy gazdának jelenleg kb. 30-40 eFt/ha működési jövedelme és kb. 30-40 eFt/ha támogatási bevétele van, akkor 15 év alatt ebből egy mai 1 millió Ft/hektáros földvásárlás is megtérül, miközben a föld ára növekedhet és mivel nem amortizálódik, az időszak végén a maradványérték igencsak nem nulla.
Úgy is megközelíthetjük, hogy aki földet vesz és megműveli, örökjáradékot vesz, aminek a képlete: járadék per kamatláb, tehát pl.: 70.000/5%=1,4 millió Ft. Ma ezt a közgazdasági értéket színezi, hogy ha egy adott területen elfogy a megvehető föld (nem bővíthető eszköz), akkor ott monopolár alakulhat ki, azaz annyit kérnek érte, amennyit "nem szégyellnek", mondjuk akár 50-100%-kal magasabb árat.
A Földbróker.hu becslése szerint, a derogáció utáni időszakra 1,5-2,5 MFt/ha közötti árak lesznek jellemzőek a nagy területekre (10-500 ha) és 1 MFt/ha alatti árak a kicsi és az osztatlan közös tulajdonokra.
Forrás: Gazdakör
