Medvegyev ugyan jelezte, hogy a gazdasági krízis talán egyetlen pozitív hatásaként tavaly a vállalatok kevesebbet termeltek, s ezáltal a környezetre mért terhelés is csökkent, azonban ez csak időleges. A termelés újra fellendülőben van, s ennek megfelelően a levegő-, talaj- és vízszennyezés megint egyre nagyobb méreteket ölt.
Nemrégiben az orosz számvevőszék általános felmérést készített az ország környezetvédelmi állapotáról. Ezek eredményeként kimutatható, hogy az orosz városi lakosság fele vagy szennyezett, vagy nagyon szennyezett légkörben él. Ennek köszönhetően magasabb az átlagosnál a légzészavarokkal és légúti megbetegedésekkel küszködők száma a nagyvárosokban, elsősorban Moszkvában és Szentpéterváron.
Komoly problémák vannak az vízkészletekkel is, több mint ezer fertőzött talajvíz került felderítésre. Az állóvizek terén is nagy gondok vannak, 28%-uk nem felel meg az egészségügyi-kémiai normatíváknak, és 21%-uk a mikrobiológiai előírásoknak. Medvegyev hangsúlyozta, hogy az ország városi területének 38%-án nincs kellő levegőszennyezettség mérés, és az OF 34 szubjektumában csak 3-4 helyen folytatnak ilyen ellenőrzéseket.
Az elnök a felsorolt negatívumok fő okait abban látja, hogy nincs megfelelő jogi bázis a környezetszennyezés csökkentésére, ill. megszűntetésére, és ha van is, nem tartják be. Túl sok az egymástól független, néha egymásnak ellentmondó törvény, jogszabály, kódex. Ugyancsak rengeteg a felügyeletei szerv, melyek döntéseit olykor egymás ellen kijátszva tudnak a vállalatok megúszni büntetéseket. Nincs egységes, komplex ökológiai monitoring rendszer. Az elnök egyhónapos határidőt adott a kormánynak arra, hogy kidolgozza az egységes ellenőrzés stratégiáját.
Szigorítani kell a számonkérés rendszerét is, s akár a csőddel, ill. a felszámolással is szembesüljön az előírásokat tudatosan be nem tartó vállalat. A számvevőszék arról is beszámolt, hogy a természetrongálásért kiszabott büntetés sok esetben oly csekély mértékű, hogy az eltörpül a nyereségtartalom mellett, ugyanakkor az ökológiai védelem érdekében megteendő intézkedések óriási összegeket emésztenének fel.
A témában nyilatkozott az orosz Természeti Erőforrások és Ökológiai Minisztérium vezetője, Jurij Trutnyev is. Véleménye szerint többszörösére kell emelni a környezet-károsítókkal szembeni büntetés mértékét. A minisztérium tervezi, hogy 2011-ig 2,3-szorosára, 2016-ig pedig 3,4-szeresére emelik az ilyen típusú büntetések mértékét. Ez 138 milliárd rubelt (1 RBL = 7,2 Ft.) fog jelenteni, vagyis az orosz ipari termelés nyereségének 1,1%-át, ami semmiképpen nem idézi elő a vállalatok csőd-, ill. krízishelyzetét.
Az ún. „elérhető legjobb technológiai” normatívák szerinti minősítési rendszerre való áttérés körülbelül tíz évet fog az országban igénybe venni, ami nagyjából megegyezik az EU tapasztalatokkal. A modernizáció e téren a GDP 2%-t igényli évente, ami esetleg az ipari növekedés csekély mértékű lassulását is előidézheti. Az országban 194 „forró” pontot találtak ökológia szempontból, melyek likvidálása elsőrendű feladat. Trutnyev bejelentette, hogy 2012-ig a vezetése alatt álló minisztérium kidolgozza az „Oroszország Ökológiai Biztonsága” elnevezésű föderális célprogramot.
Kenedi Ákos
Forrás: FVM
