A mezőgazdasági gazdálkodókat ért veszteségek hatalmasak, közel 200 ezer hektár mezőgazdaságilag művelt területen nyílt vízborítás alakult ki, 150 ezer hektár pedig túlnedvesedett, amely területek döntő részén az újrahasznosítás már nem lehetséges. Súlyos gazdasági következményekkel jár, hogy mintegy 90 ezer hektáron ebben az évben nem lehetett elvégezni a vetést, a károsult területeken a szükséges növényvédelmi munkákat csak részben és késedelmesen lehetett elvégezni, az érintett üzemek állatállományának a szálastakarmány ellátása kritikussá vált.
Egyes térségekben a betakarítás elejére vált katasztrofálissá a helyzet, mert az egyre nagyobb területeken beérett őszi árpának a termésmentését sem tudják a túlvizesedett talajokon elvégezni.
Összességében az ár- és belvíz károk, a jégverések és viharkárok eddig a mezőgazdaságilag művelt terület mintegy 20 %-án súlyos gazdasági következményekkel jártak.
Mindezeken túl, egyes dombvidékeken olyan nagymérvű talajpusztulás történt a nagy mennyiségű és intenzitású csapadék következményeként a szántóterületen, amelynél a keletkezett kár szinte felmérhetetlen, helyrehozatala pedig jó esetben is évtizedek alatt történhet meg.
A MOSZ javasolta, a mezőgazdasági termelők 2010. évi ár- és belvíz kár miatti veszteségeinek mérséklése érdekében, valamint a vidék fejlesztése, a nemzetgazdaság stabilizálása céljából, hogy:
- A kormányzat haladéktalanul kezdeményezze az EU Bizottságnál, hogy a mezőgazdasági termelők részére, a 2010. évi területalapú támogatás terhére előlegfizetést engedélyezzen, 2010. október 16-val kezdődően.
- A rendkívüli helyzetre tekintettel, az agrárkár-enyhítési alapot a korábbiakhoz képest nagyságrendileg növelni kell állami forrásból, az ár- és belvízkár érdemi mérséklése érdekében.
- Az ár- és belvízkárral érintettek mentesüljenek a kárenyhítési alapba történő június 30-i befizetési kötelezettség alól, azt később is megtehessék, illetve a kapott kárenyhítésből törleszthessék.
- Mielőbb kerüljön sor az ár- és belvízkárosult térségeket érintő vis maior helyzet miniszteri meghirdetésére, amely segítheti a kölcsönös megegyezést a károk miatt nem teljesíthető szerződések ügyében.
- Szükség van arra, hogy a kárt szenvedettek ebben az évben mentesüljenek a közterhek, a hitel visszafizetési kötelezettségeik alól és külön támogatásba részesülhessenek a vis maior alapból.
- A várható tetemes árbevétel kiesés miatt, a gazdálkodók pénzforgalmában bekövetkező súlyos likviditási zavarok áthidalására, az érintettek hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású, államilag garantált hitelhez juthassanak.
- Elengedhetetlen speciális hitelforrások megteremtése, amelyek segítségével az állattartók, a takarmánygyártók és egyéb felhasználók hosszabb távra megvásárolhatják (félév) a termelésükhöz szükséges gabonát.
- A kormány tekintse át a közraktári tárolás és finanszírozás rendszerét és jogszabályi változtatásokkal, szigorú ellenőrzésekkel szilárdítsa meg a közraktározás rendszerének működését, az aratás időszakában már várható krízis elkerülése érdekében.
- A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel kötött földbérleti szerződések 2010. évi bérleti díjának megfizetésétől mentesüljenek a kárt szenvedettek.
- Egyszerűsíteni, harmonizálni kell az MVH, az MgSzH, a Vízügyi Igazgatóságok, valamint a biztosítók eljárási szabályait, az ár- és belvízkár bejelentése, a kárenyhítés igénylése, a különböző mentességek elérése, a keletkezett kár felmérése és a kárenyhítés kifizetése során.
- Az elmúlt évek tapasztalata, valamint az EU intervenciós rendszerének rohamos leépítése miatt sürgetővé vált olyan kezdeményezés megtétele az EU Bizottságnál, amely szerint az EU, a nemzeti kormány és az érintett gazdálkodók közös forrásainak felhasználásával, a természeti- és piaci kockázatok kezelésére, nyíljon lehetőség un. saját-számlás kockázati alap létrehozására. Ebben a rendszerben a gazdálkodó maga dönthessen arról, hogy a kockázati alapjában felhalmozott forrást mikor és milyen mértékben használja fel.
Ebben az évben rendkívül nehéz aratásra kell felkészülni, mind a kombájnok munkájában, mind a gabonatáblák megközelíthetősége, a szállító járművek táblán belüli vontatási igénye, a várható üzemanyag és alkatrész felhasználás többletköltsége miatt is.
Piaci szempontból figyelmet érdemel, hogy a korábban prognosztizált 1 millió tonnás átmenő búzakészlet, mára „normál szintre” apadt, sőt egyes malmok jelenleg is „ó” búzát keresnek.
A gabonapiacra jelenleg leginkább a bizonytalanság jellemző a várható termés mennyisége, betakaríthatósága és a kialakuló árak tekintetében is.
A MOSZ szerint ebben az évben 4 millió tonna körüli búzatermés betakarítására van reális esély.
A gabonatermesztők többsége ebben a helyzetben várhatóan nem tudja elkerülni a veszteséget, mert a gabonapiac jelenlegi árai, különösen búzánál, nem képesek kompenzálni a 180-190 ezer forintos hektáronkénti költségeket.
A termelők bevételei, a búza várható 4 tonna/hektáros átlagtermése mellett hektáronként csak 110-120 ezer forint körül alakulnak, amelyet szembe állítva a felmerült költségekkel, a termelés mintegy 60-80 ezer forintos veszteséggel zárulhat. Ezt a veszteséget a termelők EU-s területalapú hektáronkénti mintegy 42 ezer forintos támogatása csak mérsékelni képes, megszüntetni nem.
MOSZ
Mezőgazdasági és Kereskedelemfejlesztési Titkárság
