A települések jegyzői időben megkapták a határszemlékről szóló felhívást. Ezt az önkormányzatok hirdetőtáblán kötelező volt kifüggeszteni, hogy felhívják a lakosság figyelmét a területeik hasznosítására, illetve gyommentesen tartására. A felhívásban az is szerepel, hogy a határszemle megkezdésétől kezdve az ellenőrzések folyamatosak. Ennek megfelelően érdemes rendszeresen végezni a parlagfű elleni védekezést.
Ha a földhivatal munkatársai az előírások be nem tartását észlelik, első körben felszólítják a földhasználót, hogy azt javítsa ki. Amennyiben az utóellenőrzésen is azt állapítják meg, hogy ennek nem tett eleget, akkor földvédelmi bírságot szabnak ki. Ennek összege a föld aranykorona értékének kétezerszerese. A határszemlék alkalmával a hivatal emberei nem csak a gazos, elhanyagolt területeket veszik számba, illetve vizsgálják, hanem azt is, hogy az ingatlan-nyilvántartás megfelel-e a valós állapotnak.
Ez az elvárás a termőföldről szóló 1994-es LV. törvény értelmében előírja, hogy – a földrészletek számától függetlenül – aki egy hektárnál nagyobb termőföldet használ, legyen az tulajdonos, haszonbérlő vagy szívességi földhasználó, köteles a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül a földhivatalhoz bejelenteni. Ez a kötelezettség egyedül az erdőre nem vonatkozik.
Ha a tulajdonos vagy a haszonbérlő a földhivatalnak már bejelentette a használatot, akkor azt nem kell évenként megismételni, csak akkor, ha ebben változás áll be. Ilyen esetben a régi tulajdonos kéri a földhasználat törlését, az új tulajdonos pedig bejelenti a földhasználatot. A földhivatali ellenőrzéseknek egyebek között az is célja, hogy ezekre a mulasztásokra is fény derüljön. Ilyen esetekben a földhivatal csak akkor bírságol, ha az egy hektárnál nagyobb termőföldet 30 napon túl jelentik be. Ekkor a földhasználati bírság mértéke a termőföld terület aranykorona értékének ezerszerese, vagyis egy harminc aranykorona értékű földnél a bírság 30 ezer forint. Ha a földtulajdonos igazolni tudja, hogy a termőföldet bérbe adta, akkor természetesen ez a bírság a haszonbérlőt terheli.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a parlagfű mentesítési program leggyengébb láncszeme a bírság, hiszen a kultúrnövénnyel borított külterületi termőföldterületeken a közérdekű védekezés végrehajthatósága erősen korlátozott. Ennek eredményeképpen láthatunk országszerte parlagfűben álló kukorica- és napraforgótáblákat, melyek a pollen mennyiségét erősen növelik a levegőben, csak úgy, mint az allergiás megbetegedésben szenvedők számát. A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület álláspontja szerint azonban a parlagfű-probléma megoldása nem elsősorban a jogszabályoktól, a bírságolástól és a közérdekű védekezéstől várható. Meg kellene végre értetni minden földtulajdonossal, hogy felelős a tulajdonában lévő területekért, és azok gyommentesen tartásáért.
Forrás: Gazdakör
