A gyűlésen az elnökön, Sergio Marini-n túl, felszólaltak Giulio Tremonti gazdasági minister, Maurizio Sacconi munkaügyi miniszter, Vasco Errani a Tartományi Elnökök Konferenciájának elnöke, Giancarlo Galan jelenlegi agrárpolitikai miniszter. A gyűlésen bevezető köszöntőt mondott Mariano Crociata, az Olasz Püspöki Konferencia főtitkára. Felszólaltak még: Giovanni Alemanno, Róma város főpolgármestere, volt agrárpolitikai miniszter, Luca Zaia, Veneto tartomány kormányzója, aki szintén volt agrárpolitikai miniszter, Renata Polverini, Lazio tartomány kormányzója és Vito De Filippo, Basilicata tartomány kormányzója.
A szervezet elnökének, Sergio Marini-nek beszéde az alábbi pontokat tartalmazta:
1. Az agrárvállalkozások nehézségei a piac etikai elmaradottságából következnek. A piaci globalizációt nem követte a politika globalizációja és ez, a felelősségvállalás, a becsület és az átláthatóság hiányához vezetett. A nemzetközi válságot ez váltotta ki és az élelmiszer termelést a szabad piac oltárán feláldozta, és bármely más termék szintjére deklasszálta.
2. Az olasz mezőgazdaság válsága nem csupán az általános válságtól függ, hanem attól is, hogy az olasz vállalkozások naponta szembe kell, hogy nézzenek két visszaélés drámai következményeivel: az egyik a harmadik országokból piacra dobott termékek olaszként történő árusítása jelentette imázs lopás, másik a hozzáadott érték csalással okozott kár, mivel az olasz mezőgazdasági termékek alulfizetettek, viszont a fogyasztóknak ebből semmi hasznuk sincs. Marini szerint fennáll az olasz eset, mint azt a tények is mutatják: az olasz agrár-élelmiszer ipar sikerei ellenére, az Eurostat adatai szerint 2000-től 2009-ig a real agrár jövedelmek Olaszországban 36%-kal csökkentek, míg az EU-ban 5,3%-kal növekedtek. Ha csupán a 2008-2009 közötti egy eves időszakot nézzük, a csökkenés 21%-os, míg az EU-ban az átlagos agrárjövedelem csökkenés 11,6% volt.
3. A Made in Italy-ról Marini elmondta, hogy az olasz agrár-élelmiszeripari termékek egyetlen versenyképességet biztosító jellemzője az a másság, ami a jobb minőségben nyilvánul meg. Az olasz mezőgazdaság jövője ebben a másságban, a minőség magasabb színvonalában, nem pedig azokhoz a termelési rendszerekhez való azonosulásban van, melyek számunkra elérhetetlenül alacsony költségszinten működnek. A probléma annak meggátolása, hogy a kiváló olasz termékeket lemásolják és hogy Olaszország ne sokszorosítsa azokat a modelleket, melyeket a piac már régóta elvetet, mint például a GMO kérdése. Jó lenne, folytatta Marini, ha a többi gazdasági ágazat is találna ilyen erős kapaszkodókat, melyek révén elismertethetnék másságukat.
A Coldiretti stratégiája három gazdasági és társadalmi jelentőségű alapelvre támaszkodik:
- A mezőgazdasági nyersanyagok élelmiszerré való feldolgozása. Így növekedhet a tárgyalási potenciál az ágazatban és elkerülhető lehet a nyersanyagokkal való spekuláció,
- Olyan ágazati képviselet létrehozása, mely érdekelté teszi a szövetkezeteket és agrár konzorciumokat abban, hogy termékeink a polcokra kerüljenek, másképp igyekezetünk csak a nagy márkák tévé reklámjait szolgálják, míg mi felelősséget akarunk vállalni termékeinkért,
- Politikánkat a társadalmi etika határozza meg, az élelmiszer, mint alapvető jog, a cselekedetekért vállalt felelősség, az ágazati átláthatóság, az emberek érdekeinek és elvárásainak szem előtt tartása. Ez a hozzáállás emelte a Coldirettit teljes jogú társadalmi erővé, mely a fogyasztók érdekeiből kiindulva politikai alannyá, az intézmények hiteles tárgyaló partnerévé tette.
4. Marini a Coldiretti tagsága nevében azt kérte a politikai szférától, hogy tudjon különbséget tenni a befektetők, elkötelezettek és újítók, és a ravaszok, a járadékból élők közt. A politikának fel kell vállalnia a döntéshozatalt:
- a lobbik és az állampolgárok közt, mint például a GMO-k, vagy az élelmiszerek származását jelző címkék esetében. Mindkét esetben nagyon is világos, mi az emberek akarata.
- a vállalkozások és a jövedelmezőség közt, mind a KAP-ból és a Vidékfejlesztési Tervek-ből származó támogatások elosztásában, mind pedig a projekttámogatások terén, megkülönböztetve a munkalehetőséget és terület fejlesztést teremtőket azoktól, melyek a nagy számok mögött kihelyezéseket rejtenek.
- az ígéretek és a megvalósított tények közt. Nagyra értékeljük a voucher-rendszer bevezetésével a munkaerőpiacon megvalósult egyszerűsítést, de ennél még többet is lehet tenni a bürokrácia leépítése területén.
Giulio Tremonti, olasz gazdasági miniszter a következőket mondta hozzászólásában: "A mezőgazdaság az igazi gazdagság forrása. A mezőgazdaság nélkül nem létezne sem a kereskedelem, sem az ipar." A miniszter szerint, a mezőgazdasági ágazat szenvedett a válság alatt, de jobban tartja magát, mint mások, még akkor is, ha a mezőgazdasági termelők többet adtak mint kaptak.”
A gazdasági miniszter, mivel Marini elnök korábban felvetette, hogy a kormánynak többet kéne tennie a déli országrészért, kitért erre a problémára is: "A 2007-2013 költségvetési időszakban 44 milliárd EUR-t különítettek el a déli országrész számára, eddig ebből mindössze 3,6 milliárd EUR-t használtak fel. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan. Nem csak tiltakozni, hanem tenni is kellene".
"A mezőgazdaság egy nép identitását adja. Ez a kultúra első és legmélyebb formája." zárta beszédét a gazdasági miniszter, amit nagy tapssal fogadtak a résztvevők.
Giancarlo Galan olasz mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti miniszter felszólalásában kiemelte, hogy rá számíthatnak amikor az olasz értékeket kell megvédeni.
Luca Zaia-t, Veneto tartomány kormányzóját, volt agrárpolitikai minisztert nagy ovációval fogadták a résztvevők. „Azért jöttem, hogy elmondjam a venetoiak véleményét, ez a filozófia ugyan is nagyon összhangban a Coldiretti-ével: Veneto tartomány GMO-mentes lesz.” kezdte Zaia üdvözlő beszédét. „Veneto a második legfontosabb olasz régió a mezőgazdasági termelés tekintetében, ahol 160 ezer vállalkozás működik ezen a téren. Veneto el szeretné mondani: a GMO-kal nem keresnek többet a termelők. Aki a GMO-t választja, az a mezőgazdaságot a multinacionális cégek kezébe teszi, és lemond arról a nagy örökségről, amit a mag jelent. Veneto meg akarja védeni a biodiverzitás bölcsőjét, az olasz és a venetoi mezőgazdaságot. Egyesek szerint azért kell a GMO-k termesztését választani, hogy táplálni tudjuk az éhezőket. A világon: egy milliárd 200.000.000 ember szenved éhínségben, 300 millió ember hal éhen évente, 140 millió gyermek él alultápláltságban. De az igazi probléma nem az, hogy többet termeljünk, hanem az, hogy eljusson az élelmiszerhez azokhoz, akik ma azt nem tudják megvásárolni." A GMO-kal sem tudnának a termelőink az 1 EUR/nap keresetű indiaiakkal vagy az 5 EUR/nap keresetű kínaiakkal versenyezni. A mi erősségünk a minőségben, a „Made in Italy”-ben van.” A volt miniszter ezzel nem csak a résztvevőkhöz, hanem utodjához, Galanhoz is szólt, aki folyamatosan hangoztatja a GMO-kal való kutatások jelentőségét.
Dr. Hamar Balázs
állandó FAO képviselő
mezőgazdasági attasé
Forrás: VM
