Körülbelül 10-14 nap volt még hátra a durumbúza aratásáig, amikor Szalkán határszemlét tartottunk a magásszal, ahogyan Szabó Ferenc vetőmagszakértőt nevezik a Felvidéken.
- Ez a búzatábla, ahol vagyunk, ez egy osztrák fajta – mutat körbe Szabó Ferenc, a szalkai Hitmix Szövetkezet társtulajdonosa. - Ennek fekete színűvé válik a toklásza. Az új termelők, amikor meglátják mindjárt veszik a telefont, és hívnak, hogy baj van, beteg a búza. Azután megnyugtatjuk őket, hogy ez fajtajelleg. Alapjába véve kizárólagos vetőmag-forgalmazással rendelkezünk néhány osztrák fajtára, de nagyon jó szlovák durumbúza-fajtáink is vannak. Ezeket próbáljuk Magyarországon is meghonosítani. Nem sokban különbözik ez a másik búzától, de értékesebb, egészségesebb és valahol egy szakmai igényességet elégít ki a termelő részéről.
Két-három nagyobb gazdaságban termesztik a durumbúza vetőmagot, évente 10-14 ezer tonnát.
- Mi próbáltunk összehozni egy társulást Magyarországon, ahol egy kicsit más a helyzet, mint nálunk. Szlovákiában a rendszerváltás után a mezőgazdaság más irányba fejlődött. Itt jobban megmaradtak a nagy gazdaságok, tehát a volt téeszek. Még ha a tulajdonosváltás be is következett, de megmaradtak egyben, míg Magyarországon sokkal jobban felaprózták a területeket. Mint családi vállalkozás, bérelt területen állítjuk elő a vetőmagot, viszont van egy gazdaságunk is. A szalkai gazdaság durván 1200 hektáros, ott tradicionális növénytermesztést folytatunk.
Meglepő, hogy Magyarországon mindössze két malom őröl durumbúzát, Szlovákiában pedig csupán egy.
- Általában osztrák, német vevőknek szállítunk, de az utóbbi időben elindultunk az olasz piacok felé is. Viszont termelői kapcsolataink vannak a nyugat-magyarországi régióban, a Balaton-felvidéken, illetve a Tápió mentén. Az ottani termelők most már nagyban foglalkoznak őszi, és tavaszi durumbúza termesztéssel.
Manapság divat azt mondani, hogy egészségesen táplálkozzunk. A durumbúza a tojás nélküli tészta alapja. Dicsérete másról is szól.
- Legalább ennyire fontos az, hogy a termelő is megkapja a saját pénzét, gazdaságosan tudjon termelni. Az utóbbi néhány év átlagában a durum ára 30, illetve 80 százalékkal is meghaladta a malmi búza árát, tehát a termelőknek is hasznuk van belőle.
Forrás: Gazdakör
