A kutató utalt arra: a földárak világszerte emelkednek, mert nő a népesség és az élelmiszerkereslet is. Az unióban éppen ezért az agráriumot jelentős forrásokkal – mos évi 58 milliárd euróval - támogatják. Ennek 75 százalékát teszi ki a közvetlen támogatás, amelynek egy része tőkésedik a föld árában. Az unióban részben ezért is magasak a földárak. A jövőbeni földárakat pedig az nagy mértékben befolyásolja az EU-ban, hogy a 2014-20 közötti új költségvetési időszakban mekkora forrás jut a KAP finanszírozására. Ha csökkennek, mennyivel mérséklődnek a közvetlen kifizetések.
A főigazgató-helyettes kitért rá: ha a külföldiek földvásárlási tilalma fennmarad Magyarországon, akkor lényegében a jelenlegi állapot marad fenn, azaz a földtulajdon eloszlása Magyarországon egyenletesebb lesz, a kis, a közepes és a nagyobb gazdasági szerveződések között. Ebben az esetben a kis- és középbirtokok helyzete stabilizálódhat, további lehetőségük lesz ugyanis a földszerzésre. Amennyiben a moratóriumot eltörlik, megkezdődik a földtulajdon koncentrációja, mert a magyar piacon megjelennek a tőkeerős, magyar és külföldi társasági befektetők, így kevesebben birtokolják majd a meglévő földterületeket.
Popp József jelezte azt is, hogy az unió belső piacért felelős biztosa dönt majd arról, hogy Magyarországon 2011 után továbbra is fenntartható-e a jelenleg érvényes moratórium, amely kizárja a külföldiek földszerzését Magyarországon. A magyarországi földpiac alakulása tehát attól függ majd a következő években, hogy a tilalom fennmarad-e vagy sem. Véleménye szerint e területen az az alapvető kérdés, hogy Magyarországon a jogi személyek földhöz juthatnak-e a következő években. Hangoztatta: a magánszemélyek földszerzését a moratórium meghosszabbítása, vagy eltörlése esetén is jogi eszközökkel megfelelően lehet szabályozni.
A kutató viszont nem tart attól, hogy külföldiek a jövőben tömegesen azért vennék fel a magyar állampolgárságot, hogy földet szerezzenek Magyarországon. Az AKI főigazgató-helyettese utalt arra, hogy a földárak enyhe, folyamatos emelkedése 2013 után esetleg megállhat. Enne pedig az lehet az oka, hogy unió következő, 2014-20. közötti költségvetési időszakában már a magyar földárakat is az határozza majd meg, hogy a közös agrárpolitika (KAP) anyagi támogatása milyen mértékű lesz. Ha a közvetlen támogatás ugyanis csökken, úgy a földárak is - igaz, lassan - csökkenhetnek középtávon, mivel a közvetlen támogatások egy része már nem kapitalizálódik a földárakban, mint korábban.
Az AKI főigazgató-helyettese szerint a régi és az új tagországok között a földárak várhatóan nem egyenlítődnek majd ki. A német példa azt mutatja, hogy ezek az árak két évtized alatt sem egyenlítődtek ki Németországban. Németország keleti részében most 5.000 eurót kérnek egy hektár földért, míg a nyugati országrészben ez az ár 15 ezer eurót tesz ki. Így várhatóan Magyarország és Ausztria között sem lehet számítani a földárak kiegyenlítődésére, az egymáshoz való közelítésre viszont igen.
Egyes szakértői becslések szerint középtávra 1,5-2,5 millió forint hektáronkénti árakkal lehet számolni a nagy, és hektáronként 1 millió forint alattiak a kicsi és az osztatlan közös tulajdonokra, azaz a 10-500 hektár nagyságú területekre.
