Ennek oka prózai: a hazai és határon túli civil szervezetek együttműködése a turizmusban rejlő lehetőségeknek köszöhetően jövedelemhez juttatja az ott élőket - vendégeket vonz a szálláshelyekre, vendéglátó egységekbe, a szőlősgazdákhoz, a kézművesekhez. A még kiaknázatlan természeti, táji és kulturális elemekben rejlő öko- és falusi turisztikai lehetőségek hasznosítása ma már uniós támogatásokból valósulhat meg, s erre egyre több a jó példa.
A Falusi Turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete és a szlovákiai SOSNA Polgári Társulat 2006 áprilisa és 2007 júniusa között valósította meg a Vízi- és falusi turizmus határok nélkül elnevezésű projektjét - az INTERREG III A Közösségi Kezdeményezés Magyarország-Szlovákia -Ukrajna Szomszédsági Program keretén belül, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország BRIDGE programjának támogatásával. Azóta kialakult a hosszú távú együttműködést biztosító partnerségi hálózat a határrégió vízi és falusi turizmusban érdekeltek között. A közös munka eredményeként megnőtt a térség turisztikai vonzereje, a turizmusban érdekelt vállalkozások többletjövedelemhez jutottak. A közös célok megvalósításához juttatott töbletforrások a térség falusi és vízi turizmus fejlesztését szolgálva elősegítették a természeti és népművészeti értékek jelentőségének kihangsúlyozását, ami tovább növelte a turizmust az adott térségben.
Máshol a határ két oldalán található kulturális és történelmi emlékek megőrzését szem előtt tartva, helytörténeti kiállítások, szabadtéri múzeumok, közösségi terek és elektronikus információs pontok létrehozásával igyekeznek fellendíteni az idegenforgalmat. E programok előnyét sokan élvezik, hiszen az itt élő lakosságot támogatják a kézműves ipar termékeinek és a mezőgazdaságból származó minőségi termékek értékesítésében, és ez elősegíti a térségi foglalkoztatást is, ami az új kormánynak is törekvése. E célból alakult az Abaúj-Abaújban Fejlesztési Partnerség, amelyet 7 szlovákiai, 9 magyarországi önkormányzat és a térségben működő, miskolci székhelyű közhasznú VITEA Alapítvány hozott létre. Első nagy, közös térségi uniós rendezvényük 2008 augusztusában valósult meg Boldogkőváralján, ahol három napon keresztül ismerkedhettek a települések polgárai egymással.
De szlovák területen is vannak már tervek a partnerségi kapcsolat előnyeinek kiaknázására. Ilyen például Debrőd község, amelynek természeti adottságai kiválóak az idegenforgalom fejlesztéséhez. Az itt élők a kulturális örökségükre is büszkék. Ha lesznek forrásaik a fejlesztésre és a hírverésre, a debrődi Szent László búcsú legalább olyan ismertté válhat Európa-szerte, mint a csíksomlyói. A hagyományt már újraélesztették a Bódva Völgye Fejlesztési Partnerség és a Rovás Polgári Társulás közreműködésével. Az utóbbi sikerrel pályázott, így hozzáfoghat egy virtuális galéria elkészítéséhez, amely a debrődi csodák hírét elviheti a nagyvilágba. Ha a határon átnyúló partnerségi pályázatok is sikerrel járnak, munkahely-teremtő idegenforgalmi fejlesztések is megindulhatnak, fellendülhet a falusi turizmus is, amely az önfoglalkoztatásnak nyithat teret.
Szlovéniával is egyre több a közös program. A Hagyomány élménye projektet, a Pannon Egyetem, a Szlovén Mezőgazdasági és Erdészeti hivatallal közösen valósítja meg. A határokon átnyúló együttműködési program keretében a Dráva, Mura és Zala folyók közötti terület idegenforgalmát szeretnék fellendíteni. A Muraszombati Határon Átnyúló Programokat Irányító Hivatal által benyújtott pályázattal 600 ezer euró támogatást nyertek. A projekt célja, hogy a Dráva, a vidékre jellemző hagyományos termények – ételek, borok, szolgáltatások - magas színvonalon, közös együttműködéssel jelenjenek meg az idegenforgalmi piacon. A Hagyomány élményei című pályázathoz a forrást 85 százalékban az Európai Unió, 10 százalékban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség biztosítja, míg a maradékot a projektben résztvevő tagok saját erőből finanszírozzák. A projektben fontos szerepet kap a Pannon Egyetem Georgikon Kara, ők fogják felmérni Zala megyében az idegenforgalmi szolgáltatások kínálatát, valamint elkészítik a projekt kommunikációs stratégiáját.
Forrás: Gazdakör
