- A minisztertől először azt kérdeztük, hogy milyen elképzelése van a közeljövő magyar mezőgazdaságáról.
- Ha összehasonlítjuk a 10-20 évvel ezelőtti helyzettel, akkor is szembetűnő, hogy egyre kevesebben laknak vidéken, egyre több az üres porta, egyre kevesebb növényt termelünk, egyre kevesebb állat látható. Ez egy olyan folyamat, amelyen mindenképpen változtatnunk kell. Magyarországnak olyan adottságai vannak, olyan a termelési kultúránk - sokféle növény, állatfajta, hungarikumok -, amelyeket bűn nem kihasználni. A magyar vidék, a magyar agrárium akkor lehet eredményes, hogyha gazdag kínálattal, kiváló minőségű élelmiszerekkel tud a hazai, illetve a világpiacon megjelenni. Mindig kell néhány zászlóshajó. A magyar agráriumban ezek a hungarikumok, A különleges termékek, a szalámik, a kiváló borok, a magyar gabona, a jövő biztos zálogát jelentik. Ezekkel kell okosan, beosztással, céltudatosan gazdálkodnunk.
- Felmerül a kérdés, hogy a magyar mezőgazdaság önellátásra rendezkedjen be, vagy változatlanul az export is a vezérelvei között szerepeljen?
- A legfontosabb a hazai piac. Jelenleg azért folyik a küzdelem, hogy megtarthassuk. Azt hiszem, ezzel mindenki tisztában van, ezért nagyon fontos az, hogy a helyi termelés, a helyi értékesítés, a helyi feldolgozás lehetősége megnyílt a gazdálkodók előtt. A különböző pályázati forrásokat úgy kell meghirdetnünk, hogy minél több kis- és közepes vállalkozás tudjon megindulni, fejlődni, mert ők azok, akik nem valamilyen multi döntésétől függenek. Ők itt vannak, ők nem települnek át hirtelen egy másik országba, vagy nem változnak mondjuk feldolgozóból kereskedővé, vagy termelőből kereskedővé. Tehát a magyar piac ebből a szempontból elsődleges. De van akkora termelési kultúra, van olyan termelési háttér, amely az exportot is lehetővé teszi. Ehhez új piacokra is szükség van. Én különösen a kazah, az orosz és más keleti piacokban látok perspektívát. A világ népessége gyorsan növekedik, és ez előrevetíti, hogy több élelmiszerre is lesz szükség. A Kárpát-medence, Magyarország olyan adottságokkal rendelkezik, hogy jóval több embert el tud látni magas feldolgozottságú termékekkel.
- Szó esett a multikról, az áruházi láncokról. Némelyek azt mondják, hogy nem kis szerepük van abban, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság mélyen a lehetőségei alatt teljesít.
- A multik a saját érdekeiket képviselik, és ezen nem kell csodálkozni. Ez így van a világon bárhol. Általában a gazdák, a termelők ugyanakkor maguk mögött tudhatják az általuk megválasztott állami vezetőket, képviselőket. Az államnak a feladata az, hogy olyan élelmiszer minőségellenőrzéssel, másodlagos élelmiszer-vizsgálattal védje a fogyasztókat, és ezen keresztül a termelőket is, amely biztosítja azt, hogy a gyenge minőségű, dömpingáron behozott termékek ne öntsék el a piacot. A magyar termék, az magyar munkaerő, az magyar munkahely, és jó minőségű. A közvetlen beszerzés a termelőtől pedig szinte mindig olcsóbb, mint a nagy kereskedelmi láncoknál.
- Ezekben a hetekben, hónapokban az özönvízzel küzd az ország.
- Nagy károk érték a mezőgazdaságot, hiszen a belvíz-, árvíz-, eső- és viharkárok több mint 450 ezer hektárnyi területet érintenek. A kormány dolgozik a kárenyhítésen. A legutóbbi kormánydöntések egyike, hogy az Európai Uniónál kezdeményezzük az agrártámogatások az előrehozatalát, ugyanis a jövő évi agrártámogatásoknak a 80 százalékát lehet az idei évre előrehozni. Ezenkívül jó néhány más olyan intézkedés van, ami a nehéz év túlélését célozza. Az áraknál sokkal nehezebb a helyzet, hiszen az árak, azok a piaci viszonyoktól függenek. Biztos vagyok abban, hogy az Európát sújtó, különböző természeti csapásoknak lesz hatása az árakra is. Én ebben bízom.
Forrás: Gazdakör
