A szakadékhoz közeli magaslaton régen erdő volt, akkor a csapadék sohasem okozott gondot.
- Végig tág térállású növények vannak az egész vízgyűjtőn, és látható az erózió minden megjelenési formája – mutat körbe Labant Attila, a Somogy megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság tájvédelmi felügyelője. - Itt, a lábunk előtt barázdás erózió látható, amit az okoz, hogy a lehulló csapadék elindul a táblán, és a mélyedésekben összegyűlik. Annyi ereje azonban van, hogy a talajt magával ragadja, és ez a lejtő irányába elmozdul. Ezen a területen természetesen volt növényvédelmi tevékenység, gyomirtás, s ezek a vegyi anyagok mind a Balaton felé távoztak.
A víz, lefelé haladva egyre nagyobb árkot vájt, aztán egy ponton megmutatta valódi erejét.
- Jelen esetben a fő probléma az volt, hogy a táblákról érkező vizek egy helyre futottak össze, s egy földút vezette el. Ám a földút nem bírta a hatalmas terhelést.
A szakember szerint, ha például kalászost vetettek volna a lejtős területre, akkor nem okozott volna ilyen pusztítást a sok eső. Csima Sándor, Somogybabod polgármestere tett is lépéseket a cél érdekében.
- Együttműködést ajánlottunk az itteni mezőgazdasági vállalkozóknak, ami arra vonatkozna: próbálják megoldani a vetésforgót úgy, hogy kukorica a domboldalnak csak egy részére kerüljön.
A szakadék csak az egyik a lehetséges károk közül. Ha a gazdák nem változtatnak a technológián, a folyamatos erózió eltüntetheti a termőréteget is.
- A barázda és az árok a látványos, de a felszíni humuszos réteget is meggyalulta a víz – mondja Tóth István, a Somogy megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság igazgatója. - Jól látható, hogy a kukorica nem tudja megfogni a talajt, még akkor sem, ha a lejtőre merőlegesen vetik. Nem kell, hogy hatalmas lejtőkön érkezzen a víz. Ezen a táblarészen erdősáv fogja a víz útját, de ha sok a csapadék, akkor az erdősávtól függetlenül, rövidtávon is kialakulhat gyors folyás. A nagy mennyiségű víz méterekre szállítja a talajt, és kiépíti ezt az árkos eróziót, ami a völgyfenékbe, szállítja a talajszemcséket.
A károk elhárítása sokba kerül majd az önkormányzatnak. A szakember szerint komolyabban kellene venni a megelőzést. Erről szólt Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is.
- El kellene jutnunk addig, hogy a megelőzésre is fel tudjunk készülni, mert minden forinttal, amit megelőzésre fordítunk, 4-5 forintot spórolunk a kárelhárításnál. Csak, amíg az egyik, az látványos, és kötelező megcsinálni, mert bekövetkezett valami, addig a megelőzést mindenki tologatja, elodázza. Pedig a természetben előbb-utóbb mindenért fizetni kell.
Magyarország földterületeinek közel 30 százalékát lösz borítja. Éppen ezért, a somogybabodihoz hasonló eset máshol is előfordulhat, ha nem veszik figyelembe a terepviszonyokat.
Forrás: Gazdakör
