A német tulajdonú Hubertus Agráripari Bt. 20 évvel ezelőtt vásárolta meg az akkori Balaton-Nagybereki Állami Gazdaságot. A ’90-es évek közepén egy erősen megfogyatkozott, 650 darabos Hereford állománnyal kezdték el a fajta-átalakító keresztezést. Ma 400 darabból álló, tiszta vérű Angus nőivarú állománnyal büszkélkedhetnek. A tartással és az értékesítéssel kapcsolatos elvárások azonban további fajtaváltoztatásokat követelnek. Kétezer hektár gyepterületen, három gulyában csaknem 1500 tehén legel a borjaikkal.
- Az lenne a fő cél, hogy minden tehéntől minden évben egy borjút le tudjunk választani. Hát ez az álom kategóriája, ez soha nem megy – mondja bevezetőként Kanyar Roland állattenyésztési ágazatvezető. - A 2009-es évnek az adatairól annyit tudok mondani, hogy 85 százalékos volt az újravemhesülés, 10 százalékos a tehénselejtezés, a szoptatásos borjúnevelés alatti felnevelési veszteség pedig 3,5 százalék.
A szakember szerint ezek az adatok jónak mondhatók, pedig a berek nem mindig mutatja a legszebb arcát. Az elmúlt hónapok esőzései miatt a gyepek vizenyőssé váltak, ami a borjúnevelést nehezíti. Az ilyen pangó víz a borjút könnyen megbetegítheti.
- A csapadékos években a pangó vizek fönt vannak a legelőn. Ilyenkor nagy a taposási veszteség is, mert amit a marha összetapos, nem szívesen legeli le. Ráadásul, ha ezekbe a pangó vizekbe a borjak beleisznak, akkor hasmenést kaphatnak. Annyit még kell tudni a lápi területről, hogy speciális ásványianyag-kiegészítést igényel. Itt konkrét mikroelem- és makroelem-hiányok szinte krónikusan fordulnak elő. Ezeket elég speciális keverékekkel ellensúlyozzuk - minden évben vér- és szőrvizsgálat alapján készítjük el a premixeket, és ad libitum áll rendelkezésre az állatoknak.
A Magyarországon előállított minőségi húst szinte csak a külföldi piacokon lehet értékesíteni, mert az áruházláncokban kapható termékek jóval olcsóbbak a hazaiaknál. A húsmarha-tenyésztés a magas ráfordítások miatt csak akkor lesz kifizetődő, ha a gazda növelni tudja állományát.
- Magyarországon alacsony a marhahúsfogyasztás. Igazán robbantani ezzel a minőséggel csak külföldi piacon lehet, mert körülbelül 100 forint a különbség kilónként az értékesítési árban az export és a belföldi ár között. Hogy mennyire érdemes fejleszteni? Mivel ez méretfüggő - főleg a hizlalás része -, ezért úgy gondolom, hogy aki teheti, az most még fejlesszen, amíg csak lehet. Ma az állami támogatások állítják be az ökonómiai egyensúlyt beállítják. Sajnos állami támogatás nélkül ez nem rentábilis. Én azt mondom, hogy akinek a területe engedi, az maximálisra fejlessze a létszámot.
A létszámnövelés és a hús minőségének javítása azonban nem elegendő, hogy versenyképes maradhasson a magyar gazda az uniós piacon. Dél-Amerikából ugyanis hasonló minőségű, de olcsóbb hústermékeket szállítanak az argentin tenyésztők, ami tovább csökkenti a hazai húsmarha-tenyésztők esélyeit.
Forrás: Gazdakör
