- Oszkóban mindig voltak kiváló közösségek. A falusi színjátszásnak egészen jó hagyományai voltak, én magam is tagja voltam hosszú időn keresztül a helyi színjátszókörnek – eleveníti fel a múltat V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. - Aztán kisebb zenei csoportok, tánccsoportok is alakultak. De a Hegypásztor Kör teljesen újszerű kezdeményezés volt. Hogy min múlik? Hát, kell hozzá a gyökereit meg nem tagadó értelmiség, amely felvállalja azokat az értékeket, amelyeket veszendőnek lát. Itt helyi építészek, pedagógusok, kétkezi munkások fogtak össze.
- Nálunk az a sajátos, hogy sok egyesülettel ellentétben, nem egy emberé volt az ötlet, nem egy ember cipeli a terheket – mondja Kovács István, a Hegypásztor Kör elnöke. – Itt mindig voltak társak, mindig több emberre hárult a szervezőmunka, a tűz életben tartása, amitől ez az egész rendszer elindult, és működni tud.
- Vajon az alapítók erre számítottak?
- Biztos, hogy nem számítottak erre – válaszol Zágorhidi Czigány Ákos, a Hegypásztor Kör ügyvezetője. - Csak a saját közreműködésemre visszagondolva, hülyének néztem volna magamat annak idején, ha most azt gondolom, hogy ebből ez lesz. Mi sok olyan dologba belevágtunk, aminek abban az időben semmi realitása nem volt. Aztán valahogy mégis sikerült. Az elmúlt 25 évben bebizonyosodott, hogy ha vannak húzóemberek, akkor működik a dolog. Annak idején hivatalosan kellett hozzá legalább tíz fő, hogy egyesületet lehessen létrehozni. 1985-ben még nem volt egyesületi törvény sem. Akkor még a járási tanács vette nyilvántartásba a térségben 1-es számú társadalmi szervezetként az egyesületünket.
Györgypál Vilma – Újudvarról jött megnézni az oszkóiakat - szerint minden, ami régi és a hagyományokhoz kötődik, csodálatos. Sok embernek el kellene jönnie ide, és valahol elkezdeni, aztán folytatni, majd átadni a fiatal generációnak, ahogyan azt a Hegypásztor Kör teszi.
Forrás: Gazdakör
