Végre kialakulhat Magyarországon egy egészséges birtokszerkezet, és ez már önmagában is a vidék népességmegtartó-képességét szolgálja. Ezt várják – többek között – megalkotói, a földtörvény-módosítástól és a Nemzeti Földalap létrehozásától.
- Két évtizede egyetlen célunk van, a rendszerváltást követően önállóvá vált gazdáknak megadni a lehetőséget, hogy végre működőképes, erős, Európában is versenyképes családi gazdaságokat hozzanak létre – kezdi a beszélgetést Jakab István, a MAGOSZ elnöke.
- Ehhez nemcsak gazdasági felszerelés, nemcsak eszközök kellenek, hanem elsősorban föld.
- A törvény az előzetes információk szerint, igyekszik megakadályozni a spekulációt.
- Aki tőkével rendelkezik, aki más területekről szerzett extraprofitot, most legjobb üzletnek tartja földbe fektetni. Mi úgy gondoljuk, hogy az az ember, aki tisztességesen gazdálkodik, annak nem lesz extraprofitja, legfeljebb a túléléshez elegendő a képződő jövedelme. Ezért ki kell takarítani a piacról azokat, akik másokat tönkretéve akarnak hatalmas földvagyonokat felhalmozni.
- Ön szerint elképzelhető-e egy olyan állapot, hogy az összes magyar föld állami tulajdonban marad, és csak bérbe adják?
- Ez utópia. Ez gazdaság, ez verseny, itt lehetőséget kellett és kell adni arra, hogy valakinek a föld a tulajdonában legyen. Az a parasztember, aki élethivatásszerűen ezt vállalta, az mindenkor ragaszkodott a saját tulajdonához. A föld azé, aki tulajdonilag birtokolja és meg akarja művelni. Őket kell előnybe hozni.
- Ez már csak azért is érdekes, mert a magyar föld jelenlegi tulajdonosai nagy arányban, egyes vélemények szerint 70 százalékban olyanok, akiknek semmi köze a mezőgazdasághoz, ha a föld bérbeadását nem tekintjük annak.
- A spekuláció kizárására megoldást jelenthet az állam elővásárlási joga.
Paska Attila Lajoskomáromban társával együtt, társasági alapon gazdálkodik. A terület növeléséről is közösen döntenek, bár a tulajdon egyéni marad.
- Azzal egyetértek, hogy magyar kézben maradjon a föld használati lehetősége. De lehetnek ebben csapdák is, amik visszaüthetnek a magyar földtulajdonosokra és –használókra is.
- Mire gondol?
- Például arra, ha én a saját tulajdonú földemet bérbe szeretném adni a saját tulajdonú kft.-émnek. Ez nem biztos, hogy sikerül, mert engem a sorban megelőzhet - a törvény szerint – egy helyben lakó gazda, akinek előbérleti joga van. Vásárlásnál hasonlóképpen, mert a helyben lakó családi gazda az első a sorban. Pedig tulajdonképpen mi is családi vállalkozás vagyunk, csak a szervezeti formánk kft. Tehát minket a törvény hátrább sorol a családi, egyéni vállalkozókkal szemben.
Forrás: Gazdakör
