Anyatehén tartók támogatása
Az anyatehén tartók 2010. évben a termeléshez kötött anyatehén-tartás támogatására irányuló kérelmeket szankciómentesen június 1-július 31. között nyújthatják be. A kiegészítő nemzeti támogatás (Top-up) igénybe vételének feltételei az előző évhez képest nem változtak.
A támogatás szempontjából alapkritérium, hogy a hús- vagy kettős hasznosítású típusba tartozó, jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelő anyatehenek az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (ENAR) szerepeljenek, valamint az állomány igazoltan gümőkór-, brucellózis- és leukózis-mentes legyen.
Amennyiben a vonatkozó kérelmet az anyatehén-tartó július 31. után nyújtja be, úgy a Top-up támogatás összege késedelmes munkanaponként 1%-kal csökkentésre kerül. A 25 naptári napon túli késedelmes benyújtás esetén a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.
Tartási kötelezettség
Az anyatehenet tartóknak a támogatásra bejelentett állomány után 6 hónapos birtokon tartási kötelezettséget kell vállalnia, amely a támogatási kérelem benyújtásának napjától kezdődően folyamatosan áll fenn.
A tartási kötelezettség teljesítésének kell tekinteni, ha a mezőgazdasági termelő a kötelezettség alatt álló állatnak az állatorvos által igazoltan kényszervágott vagy elhullott, valamint a tenyésztési selejtnek minősülő egyednek az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) nyilvántartása alapján igazoltan vágásra történő selejtezését, a kieséstől számított 60 napon belül, a támogatási kérelem benyújtásának napjától – a jogszabályban meghatározott feltételeknek –megfelelő egyeddel, saját költségére pótolja.
A pótlás csak akkor fogadható el, ha:
- a kieső állatnak a nyilvántartásból történő kijelentése a szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik,
- az anyatehén tartó a kiesés tényét és a pótlásként beállított állatot az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által rendszeresített, a honlapján közzétett formanyomtatványon legkésőbb a pótlásra előírt határidőt követő 10 munkanapon belül, a kötelező birtokon tartás utolsó 60 napjában kieső és nem pótolt állatokat a kiesést követő 10 munkanapon belül az MVH lakóhely vagy székhely szerinti megyei kirendeltségének, a kiesés okát igazoló állatorvosi igazolást mellékelve bejelenti,
- továbbá ha a pótlásként beállított állatnak a nyilvántartásba történő bejelentése a szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik.
Az anyajuh tartók a támogatásra bejelentett állatlétszámnak megfelelő állományt kötelesek 100 egymást követő napon át birtokán tartani. A birtokon tartási kötelezettség a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidőt követő naptól kezdődően áll fenn.
Ha az állattartó a birtokon tartási időszak alatt megváltoztatja a kérelmezett állatállomány tartási helyét, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül bejelenteni. A bejelentést és a támogatási kérelemre vonatkozó egyéb módosítást az MVH által rendszeresített, honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.
Terméskilátások
Az Európai Bizottság közlése szerint a 27 tagállamban a gabonafélék vetésterülete ez évben 2,3%-kal, 57,3 millió hektárra csökkent, ugyanakkor az olajos növényeké 2,1%-kal, a fehérje növényeké 11,6%-kal nőtt, ezáltal 11,1 millió hektáron, illetve 1,13 millió hektáron termesztették az utóbbi két fontos növényféleséget.
Az előrejelzések szerint az EU gabonatermelése 2010-ben 285-290 millió tonna körül alakul. A legnagyobb termésmennyiség búzából (132,8 millió tonna), kukoricából (58,9 millió tonna) és árpából (55,7 millió tonna) várható. E három fontos gabonaféle adja az össz. gabonatermés 86%-át.
A 2010/2011-es gazdálkodási évben a több mint 247 millió tonna búza, kukorica és árpa mennyiségéből mintegy 135 millió tonna kerül takarmányozási célú-, 32 millió tonna pedig ipari célú felhasználásra. Várhatóan az ipari célú felhasználáson belül 9 millió tonna körül lesz a bioetanol alapanyag. Az idei szélsőséges időjárás Európa szerte befolyásolta az elérhető termés nagyságát. Minden bizonnyal az előző évhez képest több gabonát termelnek többek között Portugáliában, Spanyolországban, Ausztriában, Cseh- és Írországban, valamint Romániában, viszont csökkenés várható Francia-, Német- és Olaszországban.
Hazánkban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) lefelé korrigálta korábbi előzetes termésbecslését. E szerint őszi búzából a 4,5 millió tonnával szemben a reális termés 3,5-4 millió tonna körül alakulhat.
Hazánknak tavaly 150 országgal volt agrár-külkereskedelmi kapcsolata
A KSH adatai szerint az elmúlt évben a mezőgazdasági eredetű áruk értékesítéséből (tagállami kiszállítás és 3. országokba irányuló export) 1.420 milliárd Ft bevétel képződött. Ugyanakkor a tagállami beszállítás és 3. országokba irányuló import, vagyis a behozatal össz. értéke 942 milliárd Ft-ot tett ki.
Az agrár-külkereskedelmünk aktívuma 478 milliárd Ft volt, oly módon, hogy az agrárium és az élelmiszeripar a nemzetgazdaság külkereskedelmi exportjából 8,5%-kal, az importból pedig 6,1%-kal részesedett.
Magyarország agrártermékeket tekintve 2009-ben összesen 150 országgal kereskedett, melyek közül 96 országgal kétirányú volt a kapcsolat, míg 36 országból csak exportáltunk, 20 országból pedig csupán importáltunk.
A 20 legjelentősebb felvevő piacunk közül Németország, Románia és Olaszország fogadta be termékeink mintegy 40%-át. A ranglista 10. helyén található Oroszország, 15. helyén Ukrajna és 20. helyén Svájc, vagyis az unión kívüli országok.
Mindez bizonyítja, hogy kivitelünk kifejezetten Európa centrikus, hiszen annak 96%-a a kontinensen talál vevőre. Ezen belül is dominál az Európai Unió, amely tavaly a magyar agrárexportból 84,7%-kal, az importból pedig 92,6%-kal részesedett. A 20 domináló importforrásunk Németország, Lengyelország, Hollandia. A toplista 13. helyén található Szerbia, 15. helyen az USA, a 20. helyen pedig Brazília. Direkt import az unión kívüli európai országokból csekély mértékű.
Az uniós csatlakozás óta a mezőgazdasági eredetű áruk exportjából származó bevétel 1,8-szer, az import pedig közel 1,9-szer, az aktívum pedig 1,7-szer nőtt. A nemzetgazdaságon belül az agrárium részesedése az exportot illetően a 2004. évi 6,9%-ról 2009. évben 8,5%-ra, az import pedig 4,1%-ról 6,1%-ra bővült.
Legfontosabb agrár export- és importtermékeink
Az elmúlt évben a 10 legfontosabb agrár exporttermékünk (kukorica, hobbiállat-eledel, baromfihús, búza, sertéshús, napraforgómag, repcemag, zöldség konzerv, napraforgó olaj, élő szarvasmarha-félék) a kivitelből származó össz. bevétel (5.112 millió Euró) 55,4%-át tette ki. Továbbra is meghatározó a kukorica (12,2%), a búza (5%), az állati termékek közül pedig a baromfihús (6,5%), valamint a sertéshús (4,7%).
A TOP-10 agrár importtermékek részesedése a behozatali össz. értékből (3.395 millió Euró) 40,1%-ot tett ki. Ezen belül a legfontosabb mezőgazdasági importtermékeink sorrendje a következőképpen alakult: szójababolaj-pogácsa, másutt nem említett élelmiszer-készítmény, sertéshús, kenyér- és pékáru, nád- és répacukor, állatok etetésére szolgáló készítmény, sajt és túró, élősertés.
Tavaly a 4. legfontosabb agrár exporttermékünk a búza volt
A KSH adatai szerint az elmúlt évben a búza tagállami kiszállításából és 3. országokba irányuló exportjából a 4. legnagyobb bevétele képződött az agrár-külkereskedelemnek.
A kivitel össz értéke 5.112 millió Euró volt, amelyből a búza kiszállítás 5%-kal részesedett. Míg 2008. évben a búza a 2. legfontosabb exportcikkünk volt, addig 2009-ben a 4. helyre szorult, mivel a mennyiségi visszaesés 15%, a tonnánkénti árcsökkenés pedig 35% volt. Csakúgy mint a kukorica esetében, a két legnagyobb felvevő piacunk Olaszország és Románia. Export mennyiségének több mint 1/4-e Olaszországban, 17%-a Romániában talált gazdára, míg 10% körüli részesedést ért el Görögország, Ausztria és Bosznia-Hercegovina.
Idén – a 2009. évi 4,4 millió tonnával szemben – a prognosztizált 3,5-4 millió tonna búzatermés miatt az exportálható árualapanyag mennyisége jelentősen csökken.
Csökkenő agrárexport
Az agrár-külkereskedelmi forgalom áruszerkezetén belül 2010. I-IV. hónapok között – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – az élelmiszerek kivitele (tagállami kiszállítás és 3. országokba irányuló export) 387,5 milliárd Ft, a behozatal (tagállami beszállítás és 3. országokból érkező import) pedig 259 milliárd Ft, vagyis az aktívum 128,5 milliárd Ft volt.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva az export 12%-kal, az import pedig 9,2%-kal visszaesett.
Az élőállat kivitelből származó árbevétel 19,1 milliárd Ft volt, 15,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a behozatal 23,9%-kal volt több az előző évhez képest, így összegszerűen meghaladta a 15,1 milliárd Ft-ot.
A hús és húskészítmények esetében az export 69,2 milliárd Ft, az import 28,9 milliárd Ft volt. A kivitel 3,6%-kal, a behozatal pedig 13,8%-kal visszaesett.
A tej és tejtermékek kiviteléből származó árbevétel meghaladta a 23,4 milliárd Ft-ot és 2,2%-kal több volt az egy évvel korábbinál. A behozatal 9,6%-kal nőtt, össz. értékét illetően 27,5 milliárd Ft volt.
A legfontosabb árucsoportunk, vagyis a gabona és gabonakészítmények importja 27,7%-kal esett vissza, össz. értékét illetően 21,7 milliárd Ft volt. Az exportból származó árbevétel közel 109 milliárd Ft volt, 27,6%-kal kevesebb, mint 2009. azonos időszakában.
Kaposvár, 2010. július 21.
Varga Gábor sk.
