Somogy megyében jelenleg a földbérleti díj összege szántó terület esetében hektáronként 15-100 ezer Ft között változik.
Az uniós csatlakozást követő években (2004-2009. között) az egységes területalapú támogatás (SAPS) mértéke több mint duplájára nőtt, idén várhatóan meghaladja a hektáronkénti 45 ezer Ft-ot.
A földtulajdonosok egy része – aki nem vagy alig kötődik a mezőgazdasághoz – arra törekszik, hogy a növekvő SAPS támogatás lehető legnagyobb részét földbérlet formájában „megszerezze”, megnehezítve, és sok esetben ellehetetlenítve ezzel egyre több élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni és családi gazdálkodót.
A mezőgazdasági termelők a versenyképességet és a hatékonyságot jelentősen befolyásoló gazdálkodási üzemméret növelését alapvetően kétféle módon eszközölhetik. Egyrészt termőföld vásárlással, másrészt földhaszonbérlet útján növelhető és javítható a birtokkoncentráció. Ezen lehetőséggel azonban csak akkor élhetnek a gazdálkodók, ha a mezőgazdasági tevékenységükből a pótlólagos ráfordításokhoz szükséges jövedelem képződik.
Tudomásul kell venni azonban, hogy a földművelés és növénytermesztés költsége és kockázata évről-évre nő, melyet kizárólag a földhasználók viselnek. Az elmúlt években egyre nagyobb gyakoriságú elemi károk és természeti csapások miatt csökkentek a növénytermelési hozamok, viszont a piaci törvényszerűségekkel ellentétesen visszaestek a felvásárlási árak. (Tavaly a mezőgazdasági termékek termelői árcsökkenése 9,5% volt, ezen belül a növénytermesztési és kertészeti termékek értékesítési ára 12,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.)
Az ez évi kilátások sem biztatóak. A Vidékfejlesztési Minisztérium közlése szerint 2010. évben sok helyen a kalászos gabonatermelés költség-árbevétel arányos vesztesége elérheti a 40-60 ezer Ft-ot is, amit az uniós területalapú támogatás csak részben kompenzál.
Ez által a területalapú támogatás már nem a gazdák jövedelmének kiegészítését, hanem a kieső árbevétel, valamint a növekvő költségek részbeni kompenzálásának szerepét tölti be.
A nehéz gazdálkodási helyzetben a földtulajdonosok igazságos és méltányos (lojális) magatartására, valamint a közös érdekeken alapuló reális földbérleti díjak kialakítására van szükség. E nélkül az egészséges és biztonságos élelmiszer- és élelmiszer-alapanyag termelés, a termőföld – mint legnagyobb nemzeti kincsünk – védelme és termőképességének megóvása, a környezettudatos gazdálkodás nem valósítható meg.
A földtulajdonosoknak tudniuk kell, hogy bérlő hiányában olyan, jogszabályba foglalt kötelezettségeket kell teljesíteni, mint pl. a termőterület gyommentes, kultúrállapotban tartása, amely jelentős, hektáronként és évente akár 15-20 ezer Ft-ot megközelítő költséggel jár. Ennek elmulasztása viszont különböző – szándékosság esetén – nem csekély szankciókkal, mint pl. növény-, talaj- és földvédelmi bírsággal jár. Ezért fontos a földtulajdonosok és földbérlők mielőbbi kölcsönös előnyökre és bizalomra épülő megállapodása. Ez mindkét szerződő fél közös ügye, érdeke és felelőssége.
Kaposvár, 2010. július 22.
Varga Gábor sk.
