Az extrém meleg hatására – az emberi szervezethez hasonlóan – többek között élénkül az anyagcsere, nő a pulzus- és légzésszám, emelkedik a vérnyomás, következményeként megváltozik az állatok viselkedése, termelése.
Kiemelt feladat ekkor az állatok komfort érzetét javító intézkedések megtétele mint például a folyamatos ivóvíz ellátás, légcsere, árnyékoló helyek kijelölése, állatok vízzel történő locsolása stb.
Az elmúlt időszak rendkívül meleg, gyakran kánikulai időjárásának hatására jelentősen nőtt az állattartó telepek víz felhasználása, az állatok vízfogyasztása. Átlagos időjárási körülmények között a szarvasmarhák naponta 40-50 liter, a sertések 6-10 liter, a lovak 20-30 liter, a juhok és a kecskék 2-3 liter vizet fogyasztanak.
Az állatfajokon belül életkortól, termeléstől függően rendkívül nagy eltérések lehetnek. Azokban a tehenészetekben, ahol az átlagos tejtermelés tehenenként 30 liter körül alakul, ott az egyedenkénti vízfogyasztás meghaladhatja akár a 100 litert is.
A szakszerűtlen ivóvíz ellátásra a gazdasági állatok akár 10-30%-os tej-, tojástermelés és súlygyarapodás, valamint a takarmány-felhasználás csökkenésével reagálnak, amely jelentős árbevétel-kiesést okoz. A trópusi hőség különösen a beteg, a nagy termelésű és a fiatal állatokat (malacokat, borjakat, bárányokat és gidákat), valamint a vágásérett hízóállatokat viseli meg.
Szükségszerű tehát a jó minőségű, lehetőleg 14-16 oC hőmérsékletű víz folyamatos, lehetőleg önitatóból történő biztosítása. Emellett gondoskodni kell az étvágy szerinti, ún. ad libitum sókiegészítésről is.
Különös gondot kell fordítani a legelő állomány árnyékos helyen történő deleltetésére, az épületekben történő folyamatos szellőztetésre, ahol lehetőség van, pl. sertés hizlaldákban, az állatok locsolására. Az állatok szállítását, mozgatását a kora reggeli vagy a késő esti órákban kell végezni. Hosszabb időtartalmú szállítás esetén az ivóvíz ellátásról gondoskodni kell. A halastavakban a víz erőteljes felmelegedése oxigénhiányos állapotot okozhat, amely csökkenti a halak takarmányfelvételét és súlygyarapodását.
A vonatkozó jogszabályok az állattartóval szemben követelményeket támasztanak. Előírják a gazdasági állatok szakszerű tartását, takarmányozását, ezen belül ivóvíz ellátását is, amelynek igazodnia kell az adott állat fajához, fajtájához, fejlettségéhez és élettani állapotához. Gondoskodnia kell a megfelelő hőmérséklet biztosításáról a páratartalomról és a szellőztetésről.
Mindez az állattartók elemi érdeke, hiszen csak az egészséges, jó közérzetű állat képes kimagasló teljesítményre. Célszerű a nagy üzemméretű telepeken az egész napos állatmegfigyelés, hogy a bágyadt, beteg állatok kiszűrése és kezelése mielőbb megtörténhessen.
Kaposvár, 2010. július 20.
Varga Gábor sk.
