A korábbi rendeletet nem lehetett betartani, az újat nem érdemes kijátszani" - mondta Takács Ferenc gazda az Alsónémediben tartott sajtótájékoztatón. Az ABO Agrestis Termelő és Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) telephelyén Nagy Anna kormányszóvivő és Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára helyi gazdák előtt ismertette az idénymunkára vonatkozó új jogszabály részleteit.
Az ABO Agrestis Termelő és Értékesítő Szövetkezethez tartozó gazdák az elsők között jelentettek be munkavállalókat az augusztus elsejétől hatályos törvény alapján. A termelők megerősítették, hogy az új rendszer gyorsítja a mezőgazdaságban dolgozó idénymunkások felvételét, egyszerűsíti az adminisztrációt. A telefonos bejelentést Nagy Anna kormányszóvivő a gyakorlatban is bemutatta a sajtótájékoztatón.
Elegendő tárcsázni a 185-ös telefonszámot, aminek hívásakor a 2-es gomb megnyomása után regisztrálható minden időszaki munkavállaló.
Az egyszerűsített rendszer mintegy 300 ezer munkavállalót és 180 ezer gazdasági egységet érint - mondta Ángyán József. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági tevékenység velejárója, hogy időnként munkacsúcsok jelentkeznek, és külső, alkalmi segítség nélkül nem biztosítható a megfelelő szintű termelés. A korábban született törvény nehezítette az idénymunkát vállalók és a gazdálkodók helyzetét azzal, hogy bürokratikus akadályokat, teljesíthetetlen feltételeket gördített az ügyintézés elé.
Takács Ferenc gazda a foglalkoztatás egyszerűsítésről elmondta: „Mi tudjuk, hogy hogyan kell gazdálkodni, hogyan kell káposztát termelni, sárgarépát termelni, mi azt is tudjuk, hogy tízmillió embernek reggelizni, ebédelni, vacsorázni kell. Ha az állam megteremti a megfelelő jogi, gazdasági környezetet, akkor ezt mi tudjuk biztosítani. A Bajnai kormány olyan rendeletet hozott, amit megtanulni sem volt érdemes. Jöttek a helikopterek, amelyek ellenőrizték a földön dolgozókat.” Takács Ferenc részletesen beszámolt arról, hogy az elmúlt időszakban miként zaklatták a hatóságok a gazdákat. Véleménye szerint a jelenlegi rendelet óriási segítséget jelent a termelőknek.
Ángyán József államtitkár felhívta a figyelmet a korábbi magas közteherre. Dél-Európában 5-8 %-ot, Németországban, − ahol jelenleg a legmagasabb az idénymunka közterhe, − ott is csak 22 %-ot kell fizetni. „Ez akkora versenyhátrányt okoz a mezőgazdaságban, ahol az időszaki munka alapfeltétel, hogy természetesen szorul ki az egész ágazat a szürke-fekete gazdaság irányába.” Az államtitkár sikerként könyvelte el, hogy a naponta egy munkavállaló után fizetendő közteher 500 forintra mérséklődött.
Az államtitkár hozzátette: az új rendszer további előnye, hogy nem kötelező munkaszerződést kötni és jelenléti ívet vezetni. Az idénymunkásnak nem kell egészségügyi szakvéleményt beszereznie. Foglalkoztatása nyugellátásra, baleseti egészségügyi ellátásra is jogosítja, miközben az álláskeresési támogatástól sem esik el, ha közben idénymunkát vállal. Eddig évente 90 napig, mostantól 120 napig foglalkoztathat adott munkáltató adott munkavállalót. Évi 840 ezer forintig pedig személyi jövedelemadó-mentes az alkalmi munkás bére.
A mezőgazdaságban a napi feladat jellegétől, az időjárástól és még számos tényezőtől függhet, hogy hány időszaki munkásra van szükség, és ez a nap folyamán is változhat. Ezért is könnyebbség, hogy gyorsabb lett az ügyintézés, kevesebb adatot kell megadni és módosítani is lehet a bejelentésen - fejtette ki Csóli László helyi gazda, az ABÓ Agrestis Termelő és Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ) elnöke.
A sajtótájékoztatót követően Pokornyik János helyi gazda elvezette az újságírókat a káposztaföldjére, ahol a sajtó képviselői megismerkedhettek a betakarításban segítő idénymunkásokkal.
Forrás: VM
