Vajon mi fáj a legjobban a magyar sertésnek? Hát, kérem szépen, a könnyelműség. 2005 decemberétől a kiemelt bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek közé tartozik a reprodukciós zavarokkal és légzőszervi fájdalmakkal járó szindróma, a PRRS. De nem első ízben. A nyugati import hízókkal behurcolt betegséget nálunk 1995 óta jegyzik, azt követően a telepek hármas-mentességét négyesre emelték, sikerrel. Ez a PRRS terjedésének lassulását hozta magával. Az uniós csatlakozást követően, a kezdeti sikerektől diadalittas egykori szaktárca törölte a biztonsági intézkedéseket. Így, a nyugati importtal behurcolt vírus ismét jelen van, és aggodalmakra ad okot, mentesítési szankciókat tesz indokolttá.
- Igazából nem vizsgálja senki sem a PRRS státuszt - mondja Papp György sertéstelep ágazatvezető. - Amíg olyan kormányzati intézkedés nincs, hogy a PRRS státuszt rögzíteni kell, amikor az országba akár hízó alapanyag, akár tenyészáru érkezik, addig nincs értelme a mentesítésnek. Ezt csak úgy lehetne megvalósítani, ha az a szakigazgatási hivatal, akinek ez a dolga, az megtegye a szükséges intézkedéseket.
A vírus a ’80-as években, az amerikai kontinensen ütötte fel a fejét először, majd Európába is berobbant. A betegség jelentős gazdasági károkat okozott - látványosan hátráltatta a nemzetközi tenyészállat-forgalmat a magyar sertéstartóknál jóval tőkeerősebb nyugat-európai gazdaságokban. Napjainkban a Hollandiából behozott, azonnali vágásra szánt hízók nagy része PRRS-fertőzött, viszont olcsó. A helyzet tükrében az Aujeszky Aladár mikrobiológus nevével fémjelzett, és az EU által is jóváhagyott mentesítési kezdeményezés napirendre kívánkozik.
- Abban az esetben, hogyha a megfelelő pénzügyi feltételeket meg tudjuk teremteni, és az állattartókkal és a szakmaközi szervezetekkel sikerül egy mentesítési programot összeállítani, rendeleti formában el lehet rendelni a betegség elleni védekezési programot – hangsúlyozza dr. Bognár Lajos, országos főállatorvos-helyettes. - Ez garanciákat jelenthet a külföldről származó sertésekkel szemben is. Azonban mielőtt bármilyen rendelet megjelenne, szakmai és pénzügyi egyeztetéseket kell folytatni, hogy ki, milyen mértékben finanszírozza a mentesítési programot.
Jelenleg a hazai sertések legalább 75 százaléka PRRS-mentes, ez lehetővé teszi a keleti exportot. Oroszországban is elégedettek a magyar sertéssel. A szigorú előírásoknak megfelelt tenyészkanok ott igazi sztárok.
- A tenyészsertések forgalma nagyon visszaesett az utóbbi időben – szögezi le Nyíri András tenyésztési vezető. - Az egyik kitörési pont Kelet-Európa, de Romániában, Ukrajnában, Oroszországban egyaránt megkövetelik a PRRS-mentességet. Ha a tenyésztelepeink fertőződnek ezzel a betegséggel, akkor az export meghiúsul, és a csekély belföldi forgalom már nem tudja eltartani a tenyésztelepeket. Több telepen is felütötte már a fejét, és érdekes módon, a közelben mindig holland malacokat hizlaltak.
Forrás:Gazdakör
