A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) a Győr-Moson-Sopron megyei Tét városában, 2010. szeptember 24-én tartotta az éves nagyrendezvényét. A tanácskozás mottója: A munkahelyteremtő magánerdő. A találkozó résztvevőit ezúttal Szabó Vendel, a MEGOSZ alelnöke látta vendégül.
A plenáris ülés vendégeit elsőként Luzsi József, a MEGOSZ elnöke köszöntötte. Az országos és helyi vezetők soraiban többek között üdvözölte Jakab Istvánt, az Országgyűlés alelnökét, aki a Mezőgazdasági bizottság Erdészeti albizottsága elnökeként volt jelen elsősorban, Vajai Lászlót, a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztálya vezetőjét, Dauner Mártont, a VM Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya vezetőjét, Szakács Imrét, a megyei közgyűlés elnökét, Győrffy Balázs országgyűlési képviselőt, Szabó Ferencet, Tét város polgármesterét.
Az elnök örömmel nyugtázta, a megjelentek személye azt bizonyítja, hogy a magánerdő valamennyiük számára fontos. Megállapította, hogy a MEGOSZ érdekvédelmi funkciójával már tisztában vannak az emberek. A munka eredményessége érdekében azonban szükség van az információkra, és arra, hogy a magán-erdőtulajdonosok és gazdálkodók tisztában legyenek a várható fejleményekkel, legyen megbízható jövőképük.
Alapvetőnek tartotta, hogy a szakirányítóknak legyen biztosítva a jövőjük. A forrásokat elsősorban az EU vidékfejlesztési jogcímétől várja. Ennek meg van az az előnye, hogy nemzeti önrészt az európai központi bank megelőlegezi. Említette az éves erdőtelepítés mennyiségi csökkenését, ugyanakkor biztatónak nevezte a megemelt egységárakat. Reményét fejezte ki, hogy az erdőtelepítés az évi 10-12 ezer hektárt ismét el fogja érni. Felhívta a figyelmet, hogy az erdő jogcímek kifizetései mintegy három évet késtek, idén kapták meg a 2007. évi támogatást. Kiemelte, hogy az erdő környezetvédelmi jogcím kiírása olyan bonyolult, hogy alig lehet teljesíteni a feltételeket.
A kormány munkahelyteremtő programjához az elnök 10-15 ezer ember munkahelyét ajánlotta fel az ágazat részéről, amennyiben az erdő értéknövelő jogcím beindul és a közmunkaprogramhoz a magán-erdőtulajdonosok és gazdálkodók is csatlakozhatnak. Ez olyan vidéki munkahelyeket jelent, amelyek nem igényelnek szakképzettséget.
Ahhoz, hogy a magánerdőnek legyen jövője, a jelen feltételeit kell megteremteni. Ehhez kérte a jelenlévő vezetők és szakemberek segítségét.
Az elnök ezt követően Jakab Istvánt szólította mikrofonhoz.
Jakab István emlékeztetett, hogy a MAGOSZ elnökeként az erdészekkel való együttműködés nem ma kezdődött. Elmondta, hogy az új parlamenti összetétel alapján már a nyár folyamán tárgyalásokat folytattak az Erdészeti albizottságban a szakma jövőjéről.
Hangsúlyozta, hogy a politika az erdőt, az erdők ügyét kiemelten támogatja.
Felidézte az erdőtörvény országgyűlési tárgyalásait, amelyben az akkori ellenzék részéről ő vezette a megbeszéléseket. A végszavazásnál nem szavaztak igennel, de a tartózkodással azt akarták kifejezni, hogy az erdészszakma munkáját elismerik. Támogatták a törvényben megjelenített változásokat, de számukra nem voltak kielégítők az elfogadott megoldások. Most, kormányra kerülve, a szakmával együtt, egy XXI. századi törtvényt szándékoznak létrehozni végleges formában. Ennek nem szabad bonyolultnak lenni, a valósághoz kell igazodnia és a nemzet érdekeit szolgálja: együtt a közjót és a jövedelemtermelő gazdálkodást.
Ez alkalommal köszönte meg a szakértő stábnak, hogy a nyári szabadságok idején is részt vett az Erdészeti albizottság munkájában.
Felhívta a figyelmet, hogy a szakmának is fel kell készülnie a 2013-ban kezdődő következő EU-s költségvetési időszakra. Át kell gondolni a prioritásokat, a korábbi erdőstratégiát a jelenlegi viszonyokhoz kell igazítani.
A nyári időszak adott alkalmat arra, hogy előkészítsék a magyar erdőgazdálkodók és tulajdonosok ünnepnapját, az Erdők Hete keretében az Országházban október 8-án megtartandó Erdészeti Nyílt Napot. Ez alkalom lesz a párbeszédre a kormány és a szakma között. Bejelentette, megérkezett a válasz Schmitt Pál köztársasági elnök részéről, hogy fontosnak tartja a tanácskozást, és kötelességének tekinti a részvételét azon.
Jakab István nem kerülte meg a magánerdőkkel kapcsolatos gondokat sem. Számos akadály és nehézség lassítja az erdőgazdálkodók munkáját. Felidézte, hogy az elvárható mennyiség harmadát telepítik el jelenleg az erdőgazdálkodók. Reményét fejezte ki, hogy a források e téren bővülnek.
Végezetül az erdők nyitottságáról beszélt, az erdők közjóléti funkciójáról, amelyhez ugyanakkor társulnia kellene a védelemnek, a biztonságnak is. Hangsúlyozta, hogy nem az erdőtulajdonostól, az erdőgazdától kell védeni az erdőt, hanem a felelőtlen károkozóktól.
Megállapította, hogy a szakma elegendő szellemi tőkével és műszaki-tárgyi feltételekkel rendelkezik. Véleménye szerint jobb együttműködésre, egyszerűbb és határozottabb irányításra van szükség. Egyszerűsíteni kell az adminisztrációt, az állami erdészetekben meglévő szellemi kapacitást és technikát ki kell használni.
Arra fog törekedni, hogy a magán-erdőgazdálkodók elismerése, támogatása a mindenkori kormány részéről biztosítva legyen. Közös munkára hívott föl a XXI. századi erdőgazdálkodás megteremtésére, amely valamennyi magyar polgár érdekében történik, az erdőtulajdonosoknak biztonságot, megfelelő jövedelmet nyújt. Z.Z.
Forrás: Forestpress
A lét a tét - II.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) a Győr-Moson-Sopron megyei Tét városában, 2010. szeptember 24-én tartotta az éves nagyrendezvényét. A tanácskozás mottója: A munkahelyteremtő magánerdő.
Jakab István után Vajai László a VM Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztályának vezetője emelkedett szólásra. Bevezetőjében tolmácsolta Fazekas Sándor miniszter üdvözletét.
Kijelentette, hogy ez a nap azért is jeles nap, mert a magán-erdőgazdálkodók szövetségének létjogosultságát bizonyítja a rendezvény. Az ágazati irányítás szempontjából is jeles nap, mert jelzi a magán-erdőgazdálkodás szervezettségét. Nem közömbös, hogy milyen feltételekkel kezelik a hazai erdőállomány felét.
Emlékeztetett, hogy minden olyan szakterület a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá került, amely befolyással lehet az erdőgazdálkodásra.
A minisztérium szakfőosztálya igyekszik összhangot teremteni az erdőkkel kapcsolatos közérdekű elvárások és a gazdálkodói igények között.
Céljuk, hogy a jogszabályok ellentmondásait közösen tárják föl.
Felhívta a jelenlévőket, hogy a minisztériumi szobájának ajtaja mindenki előtt nyitva áll, aki előre mutató kezdeményezéssel kíván élni.
Kiemelte a szakirányítás támogatási rendszerének fontosságát. Átcsoportosítással megoldották a szakirányítás idei működtetését. A mezőgazdasági területek első erdősítésével kapcsoltban elmondta, hogy reményei szerint élénkülni fog az erdőtelepítési kedv, és a megemelt egységárak alkalmazásával tudják jóváhagyni. Ez a főosztály szándéka, a megvalósítás nem rajtuk fog múlni. A Natura 2000 területek támogatási kérelem feltételei közül kivették a fenntartási és fejlesztési tervek elkészítését. Az erdészeti potenciál helyreállításával kapcsolatban elmondta, hogy az egységár módosítás visszamenőleges hatályát szeretnék elérni. Beszámolt a főosztályvezető egy tárcán belüli egyeztetésről, amely a Natura 2000 területeket érintette. A tárgyalásokról annyit közölt, hogy a Természet-megőrzési Főosztály nem kíván további szigorításokkal élni.
Felkérte a MEGOSZ vezetőségét, hogy gyűjtsék össze a Natura 2000 területekkel kapcsolatos „tő melletti” gondokat, és juttassák el hozzájuk.
Szakács Imre, a megyei közgyűlés elnöke is köszöntötte a résztvevőket. Emlékeztetett, hogy bár nincsenek ásványi kincseink, de van hatalmas természeti kincsünk, az erdő. Minél több erdő lesz Magyarországon, annál gazdagabbak leszünk. Minden elismerés és tisztelet megilleti az erdővel foglalkozókat, akik a nemzeti kincsünket gyarapítják.
Szabó Ferenc, Tét város polgármestere köszönetet mondott a szervezőknek, hogy a települést választották a tanácskozás színhelyéül. A helyi lakosok az erdővel, mint gazdasági lehetőséggel, és mint kulturális adottsággal a lehető legjobban igyekeznek élni. A város kulturális hagyományai között említette meg Kisfaludy Károly tevékenységét, aki a maga korában polihisztornak számított.
A városvezető emlékeztetett a Buenos Aires-i konferenciám elhangzott javaslatra az erdő hármas funkciójáról. Személyes hangú véleményét is kifejtette, miszerint számára az erdők a mesék világát is jelenti. Mert a gyermekek ezeken keresztül szeretik meg az erdőt.
Arra kérte a tanácskozás résztvevőit, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy minél több erdő legyen Magyarországon. Akinek sok erdeje van, az más pozícióból tárgyalhat a nemzetközi energiapiacon is.
Szabó Vendel, a MEGOSZ alelnöke vendéglátóként köszöntötte megjelenteket. Emlékeztetett, hogy valamikor a helyi termelőszövetkezet 350-400 embert foglalkoztatott. Ma már eltűntek a határból a sok kézi munkát igénylő növények. Van viszont mintegy 600 munkanélküli. Az erdő lehet kitörési pont. Elsősorban az erdőtelepítés. Az értéknövelő beruházás és az apríték termelés is további lehetőségeket jelenthet. Leszögezte, hogy erdő nélkül nem létezhet vidékfejlesztés. Z.Z.
Forrás: Forestpress
