Emellett felkérik az uniós tagországokat, hogy hozzanak létre közös kockázati alapot, mely az elemi csapások agrárgazdaságban okozott kárait hivatott közösségi szinten mérsékelni. Emellett kezdeményezik, hogy Brüsszel ne 2012 januárjától, hanem 2017-től kötelezze a tagországokat a baromfiágazatot érintő állatjóléti intézkedések alkalmazására. - többek között erről állapodott meg a magyar, lengyel, szlovák és cseh agrárkamara legutóbbi varsói tanácskozásán.
A V4-ek agrárkamarái legutóbb Varsóban ültek le tárgyalni, s kétnapos tanácskozásukon megegyeztek abban, hogy a szlovák, lengyel és cseh kamara támogatja a magyar földvásárlási moratórium 3 évvel való meghosszabbítását. Ezen felül mindhárom kamara felkéri saját kormányát, hogy hasonló értelemben támogassák majd a magyar ügyet a brüsszeli döntéshozatal során is – számolt be Kun Mihály, a Magyar Agrárkamara elnöki teendőkkel megbízott alelnöke a varsói egyeztetést követően.
Emellett igen fontos téma volt – s mind a négy országot érinti – a tojótyúkokkal kapcsolatos állatjóléti szabályozás. Brüsszel ugyanis 2012 januárjától csak az új szabályok szerint megnagyobbított és a madarak számára nagyobb férőhelyet biztosító tartásmódot fogadja el. Más telepeket be kell zárni. Emellett ugyanakkor az unió Ázsiából, Dél-Amerikából beenged nagy mennyiségű importtojást a piacaira, melyek bizonyítottan nem ilyen körülmények között tartott tyúkoktól származik. Sőt! Ma Közép-Európában 550 négyzetcentiméternyi felület jut egy tyúkra, az új előírás 1200 lesz, ugyanakkor az ázsiai telepeken egy tyúkra alig jut 300 négyzetcentiméter. Ez azért fontos, mert az uniós termelők versenyhátrányba kerülnek. Vagyis csak jóval nagyobb költség mellett lesznek képesek tojást előállítani, mint versenytársaik a világban. Az olcsó importtojás viszont letöri az uniós árakat, melynek következtében az európai termelők tönkre fognak menni.
Kiemelt témaként szerepelt Varsóban a Közös Agrárpolitika reformja, azon belül is éles ellenérzést váltott ki a francia-német megállapodás, mely szerint a két Uniós nagyhatalom nem ért egyet az agrártámogatások uniós szintű kiegyenlítésének elvével. Vagyis a két óriási szavazati aránnyal bíró ország továbbra is fenntartaná azt a mai helyzetet, mely szerint a régi és az új tagország termelői eltérő támogatás mellett gazdálkodjanak. A Visegrádi Négyek agrárkamarái határozottan tiltakoznak ez ellen, és felszólítják Brüsszelt, illetve a 27 tagországot, hogy 2013 után csak olyan erős közös agrárpolitikát működtessen, melyben egyenlőek a régi és új tagállamok termelői.
A KAP-ot érinti az a javaslat is, hogy az EU hozzon létre kockázati alapokat az idei elemi csapásokhoz hasonló katasztrófák kárainak mérséklésére, és dolgozzon ki erre intézkedési tervet. Az ideihez és a tavalyihoz hasonló szélsőséges időjárásra kell számítani a jövőben is, ezért kell egy állandó kockázati alapot működtetni a jövőben Brüsszelnek. Ebbe pénzt fizetnének a gazdák, a tagországok és az EU is. A V4 kamarái megegyeztek, hogy mindannyian ezen álláspontot képviselik és erre az Unió figyelmét is felhívják.
Mint itthon, úgy Lengyelországban is több tízezer család megélhetését veszélyezteti a WHO dohánytermesztéssel kapcsolatos intézkedése, amely a dohányzás „vonzóságának” csökkentését hivatott elérni a dohánytermékekben felhasznált összes adalékanyag és a dohánykeverés megtiltása által. Ami egyes – nálunk is széles körben termesztett - dohányfajták termesztésének tilalmát is jelentené. Ez ellen kell lépnie Brüsszelnek, meg kell akadályozni, hogy – például a szabolcsi és nyírségi területeken - megszűnjön a dohánytermesztés. E területen ugyanis ez az egyetlen megélhetést biztosító növény, más nagyon nem is termeszthető – szögezte le Kun Mihály.
Forrás: Gazdakör
