A 400 hektáros gyümölcsös Közép-Európa legnagyobb körtése. A legkedveltebb fajták a Vilmos, a Klapp, a Boscobac és az úgynevezett Téli Vilmos, mellyel majd csak április tájékán találkozhat a vásárló, innen kerül a polcokra. Keresett is a magyar körte, egymást érik a megrendelések a nagykanizsai székhelyű Gyümölcskert Zrt.-nél. A finn és az osztrák piac mellett nagy az érdeklődés a cseh és a szlovén áruházláncok részéről is.
Sipos Gyula vezérigazgató szerint a favorit most a Vilmoskörte.
- Ez a fajta keresett az étkezési piacon, mert zamatos, jóízű. No, és tudjuk, hogy a Vilmoskörtéből nyert pálinka sem megvetendő. Később az étkezési piacon a Boscobac - külföldön Kaiser Alexandernek nevezik - lesz a vezetőfajta, az iránt van a legnagyobb kereslet.
Tavaly ilyenkor nem voltak vidámak a termelők Zalában sem, hiszen a jég komoly károkat okozott, a feketesári körtésben elérte a 100 millió forintot. Akkor a termés jó 40 százaléka érte csak el a kiváló minőséget, a többi lékörte lett, amit ugyan lehetett értékesíteni, de jóval alacsonyabb áron. Akkor a gazdaság vezetése egy jégágyú vásárlása mellett döntött. A jégverés elleni védekezésnek ez a belga fejlesztésű eszköze még nem túl elterjedt hazánkban, valamivel több, mint féltucat üzemel az országban. Bár más védekezési mód is van a jégverés ellen, a nagykanizsaiak a jégágyú mellett döntöttek.
- Több rendszer létezik – kezd a döntésük indoklásába a vezérigazgató. - A legbiztosabb, meg a legdrágább is a jégháló, ami – durván számolva – 4 millióba kerül hektáronként. Ekkora felületeken, amin mi gazdálkodunk, ez kivitelezhetetlen, meg az ültetvények rendszere sem olyan, hogy könnyen lehetne jéghálót alkalmazni. A másik megoldás a viharágyú vagy jégágyú, ami egy-egy kertnek a biztonságát szavatolja jégverés ellen. Ezeken kívül van még az ezüstjodidos rendszer.
- Miért a jégágyú mellett döntöttek?
- Ezt nehéz megmondani. Ugyan négyszer üzemelt az ágyú ebben az évben, de a lényeg az, hogy nem kaptunk jeget. Hogy most ez azért van-e, mert a jégágyú üzemelt négyszer, vagy egyáltalán elkerült bennünket a jég, ezt nem tudom megmondani. A lényeg az, hogy nem volt jég.
A befektetés minden bizonnyal megéri, hiszen egy ilyen berendezés megvéd egy 80 hektáros kertet, melynek értéke 250-300 millió forint körül mozog. Az ágyút pedig csak egyszer kell megvenni, mely radarostól, számítógépestől nincs egészen 15 millió forint.
- A berendezés acetiléngáz és oxigén keverékéből gyújtást képez, és egy hatméteres cső lökéshullámokat ad felfelé. Ez megkeveri a levegőt. Gyakorlatilag egy kilométeres körzetben van nagyobb hatása, és valószínűleg a fel- meg a leszálló meleg, illetve hideg légáramlatokat megzavarja, így nem alakulnak ki a cellák. Ez a lényege.
És nem kell hozzá komplett meteorológus csapat, akár sms-ben is érkezhet az értesítés, s ugyanúgy, sms-ben is indítható az ágyú. A Gyümölcskert Zrt. már további két ágyút is beszerzett, melyek további két kertet védenek majd.
Forrás: Gazdakör
