Több mint száz éve folyik dohánykutatás Magyarországon. Ma csak egy debreceni társaság foglalkozik a dohányfajtákkal kapcsolatos vizsgálatokkal. Nemcsak ez, hanem a vetőmagtermelés is a tevékenységi körükbe tartozik. Az idehaza termesztett dohány vetőmag-szükségletének 90 százaléka innen kerül ki.
- Két elismert Burley, illetve három elismert Virginia-fajtánk van – mondja dr. Varga Lajos. – Ezek államilag elismert fajták, ezenkívül vannak fajtajelöltjeink is. Nagyon jó az együttműködésünk a termelőkkel, illetve a fermentálókkal, termelőcsoportokkal. Megbeszéléseket, összejöveteleket, rendezvényeket tartunk, s az ott hallottak alapján választjuk ki a jövő fajtáit. Tehát ez egy hosszú és következetes munka. Gyakorlatilag a vetőmagot is mi állítjuk elő, mintegy ezer négyzetméteren.
Idehaza Burley típusú dohányt több mint 1750, a Virginiát mintegy 4 ezer hektáron termelnek. A két fajta között számos különbség van.
- Különbség van egyrészt a megjelenése, tehát a fenotípusa között. A legjellemzőbb talán a Burley klorofill-szegénysége. Mind a levelek, mind a szár zöldesfehér, a levél erek világosak, szinte a fehérhez közelítenek. A Virginia esetében ez a klorofill-szegénység nem látható, a levél erek, a levél és a szár is sötétzöld.
A Burley mutáció révén jött létre az 1860-as években az Egyesült Államokban. Napjainkban a Virginia mellett a második legelterjedtebb termesztett dohány a világon. Az eltérések nemcsak a külsőben, hanem a beltartalomban is megmutatkoznak.
- A Virginia esetében magasabb a cukortartalma a kész száraz dohánynak, s alacsony a nitrogéntartalmú anyagok aránya. Ebből következően az íze, az aromája sokkal finomabb, sokkal teltebb, tehát aroma-, ízadó komponense a dohánytermékeknek. A Burley a szárításból, illetve a genetikájából következően alacsony szénhidráttartalmú, viszonylag magasabb nitrogéntartalmú. Az íz mellett a szivacsos szerkezetét is felhasználják ahhoz, hogy a gyártás során a különböző adalékanyagokat, komponenseket felvegye.
A dohánytermesztés kézimunka-igényes tevékenység. Elsősorban a komoly munkanélküliséggel küzdő térségekben, főként a keleti országrészben foglalkoznak vele.
- A két technológia nagyjából fedi egymást, egészen addig, amíg eljutunk a betakarításig. A Burley esetében a betakarítás után a szárítás természetes úton történik, tehát nincs szükség energiára. A Virginia szárítása gázfűtésű szárítókamrákban történik.
A szakemberek szerint a Burley potenciális termőképessége nagyobb, mint a Virginiáé. A magyarországi nemesítésű fajtákkal átlagosan 2,5 tonnás hektáronkénti hozam érhető el.
Forrás: Gazdakör
