Öt további külföldi (dán, francia, holland, lengyel és brazil) mezőgazdasági szakdiplomata kollégával együtt az első napon Münchenben, a tartományi minisztériumban Helmut Brunner államminiszterrel, valamint Dr. Theodor Weber úrral, az Agrárpolitika Alapkérdései és Nemzetközi Kapcsolatok részlegeket felügyelő helyettes államtitkárral nyílt lehetőség megbeszélésre, illetőleg áttekintést kaptunk a Bajor Szabadállam mezőgazdaságának helyzetéről, aktuális agrárpolitikai kérdésekről. A második nap Freising-Weihenstephan-ban, felkerestük a legnagyobb bajor állami mezőgazdasági kutatóközpontot (LfL), ahol Jakob Opperer elnök mutatta be az intézményt, majd megtekintettük annak Növénytermesztési és Növénynemesítési Intézetet. A külföldi szakdiplomaták kíséretében volt a berlini bajor képviselet élelmezési, mezőgazdasági és erdészeti referense, Stefan Hiebl úr. A bajorországi szakmai út tapasztalatai a következőkben foglalhatóak össze:
Bevezetőként említést érdemel, hogy a területét tekintve, Bajorország a legnagyobb német tartomány (70.551 e km2), a lakossága alapján (12,5 M) Észak-Rajna – Vesztfália után a második. A mezőgazdaságot illetően Alsó – Szászország mellett az élen található. A mezőgazdaságilag hasznosított terület 3,22 M hektár. A tartomány összterületének több mint 1/3-át erdő borítja (2,45 M hektár), ez Németországon belül a legnagyobb erdősültséget jelenti.
A tartomány Németország gabonatermő területének, ill. termelésének több mint 17 %-át adja. A szarvasmarha állománya 2009 végén 3,4 milliós volt, amelyből 1,24 milliót tett ki a tejelő tehénállomány. Ez Németország egészére vetítve 27,1 %-os, illetve 20 %-os részesedést jelent. Bajorország a legnagyobb német tejtermelő régió. A kereken 50 ezer tejtermelő gazdaság éves szinten 7,5 M tonna tejet szállít be a feldolgozóknak.
Bár a mező- és erdőgazdaság a bruttó értéktermelés alapján (kevesebb, mint 5 Mrd €) a nemzetgazdaság összteljesítményén belül nem számít meghatározónak, a kapcsolódó területekkel együtt minden hetedik bajorországi munkahely azokhoz kötődik. A bajor mezőgazdaságban fő- és mellékfoglalkozásban dolgozók száma 300 ezer fő feletti, az élelmiszeripar és élelmiszer-kisipar pedig a több mint 200 ezer foglalkoztatottal éves szinten jóval 30,0 Mrd €-t meghaladó forgalmat ér el.
Bajorországban a sikeres iparosítás, a gazdaság más területeinek óriási fejlődése ellenére a mezőgazdaság megőrizte hagyományosan megkülönböztetett jelentőségét. Az Németország tartományainak döntő többségére már nem jellemző. Nem véletlen ezért, hogy külön Bajor Agrárgazdasági Törvény is van, amelynek legutóbbi módosított változata 2007. január 1-én lépett érvénybe.
Mint a külföldi mezőgazdasági szakdiplomatákkal találkozó során Brunner miniszter is aláhúzta, a mezőgazdasági termelők nélkülözhetetlen alapját képezik a tartománynak, mivel ők biztosítják a szükséges élelmiszert, ápolják és alakítják a sokszínű tájat, természetet és falusi környezetet. A bajor agrárpolitika célja a családi gazdaságok erősítése a versenyben, hogy azok a tartomány egész területét lefedve el tudják látni alapvető feladataikat az egész társadalom érdekében. A bajor agrárpolitikának eddig sikerült megfelelő gazdasági, ökológiai és szociális intézkedéssorozattal elérni, hogy a meglehetősen kisüzemi méretstruktúra ellenére a műszaki és tudományos eredmények beépüljenek a termelésbe. Így továbbra is megmarad agrárpolitikai „vezérfonalként”, hogy azokat a családi gazdaságokat támogatják és erősítik, amelyek versenyképesen, fenntartható módon gazdálkodnak, környezetkímélő és állatbarát termelési eljárásokat alkalmaznak. (A 2 hektár feletti családi gazdaságok száma 117 ezer. A főfoglalkozású üzemek aránya nem éri el az 50 %-ot, átlag méretük 40 ha feletti, a termőterület ¾-ét művelik. A mellékfoglalkozású gazdaságok átlagosan kevesebb, mint 15 hektáron gazdálkodnak. Bajorországban található az összes német mezőgazdasági üzem több mint 30 %-a.)
Az új Agrárgazdasági Törvényre a megváltozott keretfeltételek miatt (agrárpiaci liberalizálással együtt járó fokozódó verseny és erőteljes árnyomás, KAP reform kihatásai) volt szükség. Azoknak megfelelően, a törvény új súlypontokat is képezett, így a versenyképesség és piaci orientáció erősítése a fenntarthatóság érvényesítése mellett. Erőteljesebben jelenik meg továbbá a vidékfejlesztés, valamint az új jövedelemszerzési lehetőségek, mindenekelőtt az újratermelődő nyersanyagok előállítása és értékesítése, valamint a szolgáltatási területen. A további fő célok közé tartozik az állategészségügy és az élelmiszerbiztonság és minőség javítása. Említést érdemel még a paraszti önsegélyező szervezetek erősítése új területeken, továbbá a képzés és szaktanácsadás jövőorientált fejlesztése elismert szakmai szervezetek bevonásával.
Összefoglalóan a bajor agrárpolitika súlyponti területeit az alábbiak jelentik:
• Agrárgazdasági Törvényben megfogalmazottak
• Újratermelődő nyersanyagok
• Biogazdálkodás
• Élelmiszer feldolgozás – Exportoffenzíva
• Bajor – Osztrák stratégiai szövetség
Bajorországban a mező- és élelmiszergazdaság jelentőségét, kulcsfontosságát támasztja alá az a tény is, hogy Horst Seehofer tartományi miniszterelnök, korábbi szövetségi élelmezési, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter kezdeményezésére, 2009 júliusában un. „Mezőgazdasági Jövőbizottságot” hoztak létre azzal a feladattal, hogy a testület elemezze a tartományi mező- és élelmiszergazdaság erősségeit és gyengeségeit, majd dolgozzon ki ajánlásokat, javaslatokat ezen ágazatok erősítése, versenyképességük javítása érdekében. A bizottság anyaga ez év június elejére elkészült, azt a tartományi kormány megtárgyalta. Brunner szakminiszter elmondta, hogy az ajánlásokat alaposan átvizsgálják, és a minisztériuma ez év őszén konkrét intézkedéseket fog javasolni a kormány részére. Hozzátette, hogy a bizottság ajánlásai gyakorlatilag a bajor agrárpolitika központi cselekvési területeire és súlypontjaira vonatkoznak. Említést érdemel, hogy az összesen 29 fős bizottság elnöke az EU Bizottság korábbi mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa, Dr. Franz Fischler, a tagjai a politika, a gazdaság, a tudomány, a legszélesebb körű szakmai és társadalmi szervezetek, valamint az egyház képviselőiből tevődött össze. A tagok között található többek között a Bajor, egyben a Német Parasztszövetség, valamint a Német Raiffeisen Szövetkezeti Szövetség elnöke is. A dokumentum a következő Internet címen elérhető:
www.stmelf.bayern.de/zukunftskommission
A szakminisztérium éves költségvetésének agrárpolitikai intézkedésekre tartományi forrásból biztosított része meghaladja a 900 M €-t. (2007-ben a teljes tartományi, szövetségi és EU forrás 3.446 M € volt.) Széleskörű igazgatási, intézményhálózat tartozik a tartományi minisztérium alárendeltségébe:
• 3 kutatóközpont (1. Mezőgazdasági - LfL, Freising – Weihenstephan, 2. Szőlészeti-borászati és kertészeti, Veitshöchheim, 3. Erdészeti, Teisendorf)
• Állami szakmai továbbképző akadémia – FüAK, Landshut
• Újratermelődő nyersanyagok kompetenciacentruma – TFZ, Straubing (3 kapcsolatos intézményt összefogva: 1. Tudományos Centrum, Straubing, 2. Technológiai és Támogató Központ, 3. C.A.R.M.E.N. e.V.)
• 47 Élelmezési, Mezőgazdasági és Erdészeti Hivatal – AELF, (tartományi körzetenként)
• 7 Vidékfejlesztési Hivatal (ALE).
A minisztériumi megbeszélésen Brunner miniszter a 2013 utáni EU közös agrárpolitikáról szeptember 14-én nyilvánosságra hozott francia – német állásponttal kapcsolatosan elmondta, hogy arról részleteiben még nem alakították ki álláspontjukat. Október elején viszont sor kerül Lübeck-ben a szövetségi és tartományi miniszterek un. Agrárminiszteri Konferenciájára, ahol téma lesz a KAP jövője. A tanácskozásra meghívták Dacian Cioloş EU mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztost.
A miniszter kifejtette, hogy Németországnak egységes álláspontot kell képviselnie Brüsszelben, de a déli tartományok sajátosságait figyelembe kell venni. Hozzátette, hogy Bajorország eddig a nemzeti (szövetségi és tartományi) társfinanszírozással, optimális mértékben ki tudta használni a II. Pillér lehetőségeit. Aláhúzta, hogy továbbra is erős I. Pillérre van szükség, és az új kihívások miatt erősíteni kell a vidéki térségeket. Bajorország számára kiemelt fontosságú a kedvezőtlen adottságú területek, ill. a hegyvidéki mezőgazdaság támogatása. Politikailag olyan strukturális változás még kezelhető számukra, amelynél az évente megszűnő üzemek számaránya nem haladja meg a 2-3 %-ot.
Alapvetőnek nevezte, hogy megbízható keretfeltételeket kell teremteni, amelyek kielégítő pénzügyi mozgásteret is biztosítanak ahhoz, hogy fontos vidéki térségek Európában megtarthatóak legyenek és a társadalmi kihívásoknak meg lehessen felelni. A másik alapvető kérdés, hogy az eddigi közösségi forrás tartható-e, és a jelenlegi elosztási elv tartható-e, mivel a nemzeti államok takarékoskodni akarnak, ami kihat a közös költségvetésre is. Az előbbi tekintetében meglehetősen szkeptikusan nyilatkozott, míg az utóbbinál kiemelte, hogy az új tagállamok ellene vannak. Az EU szinten alkalmazott egységes átalánytámogatást (Flatrate) nem tartja elfogadhatónak. Fő ellenérv az, hogy az egyes tagállamokban nagyon különböző a költségstruktúra és az életszínvonal. Példaként megjegyezte, hogy németországi átlag bérleti díj más tagállamban megfelel a termőföld eladási árának.
A miniszter elmondta azt is, hogy a közösségi agrárköltségvetés mértéke egyáltalán nem magas. A fő probléma annak társadalmi elfogadtatásánál jelentkezik. Weber úr megjegyezte, hogy politikailag szerencsésebb lenne, ha nem a tagállami hozzájárulás mértéke állna a vita középpontjában, hanem az EU új bevételi forrás révén (pl. adó) oldaná meg a kérdést.
Elhangzott még, hogy a GMO-t tekintve Németországban hosszú idő óta zajló vita mögött a pártok közötti rivalizálás is szerepet játszik. Összességében a politikai hangulat géntechnika ellenes, mivel a lakosság döntő többsége elutasítja azt. Bajorország esetében a kapcsolatos kutatást támogatják, a termesztést nem. A kisüzemi struktúra miatt a koegzisztenciát egyébként is nagyon nehéz lenne biztosítani. A GMO kérdésben az osztrák álláspontot támogatják. Megjegyzem, hogy ez ügyben is érvényesül a prioritásként már jelzett bajor – osztrák stratégiai szövetség. A szoros történelmi szálak, a földrajzi közelség is amellett szólnak éppúgy, mint az, hogy Franz Fischler lett az előbbiekben ismertetett bajor „Mezőgazdasági Jövőbizottság” elnöke. A hasonló mezőgazdasági struktúra miatt is szoros az agrárpolitikai egyeztetés, amelynek keretében rendszeres találkozók zajlanak a bajor és az osztrák szakminiszter között is. Mind a bajor ágazati exportban, mind az importban 11 %-ot meghaladó az osztrák részesedés.
További néhány jellemző adat a bajor agrárpolitika súlyponti területeire:
Bajorország nagy súlyt helyez az újratermelődő nyersanyagok termelésére, mindenekelőtt az energetikai célú hasznosításra. A tartomány jelentős támogatást ad a pótlólagos jövedelemforrást jelentő biomassza hasznosítás növeléséhez. Már több mint 1.500 biogáz berendezés működik, de a számuk egyre nő. A közeljövőben 16 nagyobb kapacitású berendezés kerül üzembe helyezésre. A kukoricatermő terület már meghaladta az 500 e hektárt, annak jó része „non-food” célú termesztés. Jelenleg a bajor primer-energia fogyasztáson belül a biomassza aránya 7 %-ot tesz ki. A legfontosabb nyersanyag a fa (évente 4 M tonna), az teszi ki az energiacélú biomassza felhasználás közel a felét. Sorrendben a bio-üzemanyagok, majd a biogáz és a hulladékokból nyert biomassza következik.
A biogazdálkodást folytató gazdaságok száma jelenleg 6.250, összesen 190 e hektáron gazdálkodnak. Ezzel Bajorország Németországon belül az első helyet foglalja el. Majdnem minden harmadik német ökológiai művelést folytató gazdaság bajor. A német biotej több mint a felét Bajorországban állítják elő. A tartományban kereken 2,5 ezer feldolgozó üzem állít elő biotermékeket.
Az élelmiszer feldolgozás, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék export fokozása kiemelt jelentőségű. Bajorország a fejlett élelmiszeriparának is köszönhetően, a teljes német ágazati kivitel több mint 15 %-át adja, de önmagában is jelentős exportőrnek számít. 2008-ban a kivitelük 7,5 Mrd €-t tett ki. Az export növelésére azért is kényszerülnek, mivel a bajor mezőgazdaság árbevételének mintegy 70 %-a az állattenyésztésből származik, amelyen belül tejből az önellátottsági szint 180 %-os, marhahúsból kereken 200 %. Egyedül a bajor tejgazdaság évente 760 e tonna sajtot állít elő, az éves forgalma pedig 7,6 Mrd €.
A bajor exportoffenzíva része és az intenzív marketingtevékenységre jó példa, hogy szeptember közepén Helmut Brunner tartományi szakminiszter népes, 40 fős gazdasági delegáció élén Oroszországban járt. Moszkva város vezetésével, Alexander Baburin miniszterrel és Voronyezs kormányzójával, a korábbi orosz mezőgazdasági miniszterrel, Alekszej Gorgyejev-vel folytatott tárgyalások eredményeképpen együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek eredményeképpen többek között a jövő év végéig több mint 2 e tenyészsertést tudnak Oroszországba szállítani, és a bajorok részt vehetnek az orosz mezőgazdaság és élelmiszer feldolgozás korszerűsítésében, valamint a megújuló energiák ottani jobb kihasználásában. Az Oroszországba irányuló bajor ágazati export az idei évben várhatóan eléri a 160 M €-t.
Másik említést érdemlő példa, hogy Bajorországnak sikerült idén júliusban az EU Bizottságtól a következő három évre összesen 550 e € támogatást elnyernie egy olyan értékesítés-ösztönzési programra, aminek a célja annak megismertetése és népszerűsítése, hogy Bajorország mivel járul hozzá a kulináris élvezetek világörökségéhez. Eddig 18 bajor élelmiszerspecialitás eredetvédett az Európai Unióban, további 23 esetében pedig még folyik az engedélyezési eljárás.
Freising-Weihenstephan-ban, a bajor állami mezőgazdasági kutatóközpontban (LfL), Jakob Opperer elnök az intézmény bemutatása során többek között elmondta, hogy a Freising-i központhoz egész Bajorország szerte összesen 27 intézmény tartozik (9 intézet, 6 osztály, 2 tejgazdasági és 7 mezőgazdasági oktatási, kísérleti és szakmai központ). Az LfL jól kapcsolódik mind a közeli müncheni Műszaki Egyetem (TU) Élelmezési, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Központjához, mind a környező szakfőiskolák oktatási és kutatási tevékenységéhez. Az összesen 846 főt foglalkoztató központban 302 fő tevékenykedik közvetlenül a kutatási területen. Kereken 100 gyakornokot is foglalkoztatnak. Az LfL éves bevételének mintegy 11-12 %-a külsős megbízásokból származik, arányuk növekvő.
Jelenlegi kutatási súlypontok: Ökológiai művelés, klímaváltozás mezőgazdasági hatásai, legelőgazdálkodás támogatása, fajnak megfelelő állattartás, fehérjeellátás javítása hazai forrásból. A következő időszakban mind fontosabbá válik a gyógy- és fűszernövények kutatása. Az LfL a komló fajtanemesítés központja. (Németország komlótermelésének 90 %-át, a világtermelésnek mintegy 45 %-át Bajorország adja). A kutatóközpontról részletes információk Interneten, az alábbi címen érhetők el:
http://www.lfl.bayern.de
……….
Dr. Weber úr, a vele folytatott külön beszélgetésen jelezte, hogy Helmut Brunner miniszter szívesen találkozna magyar partnerével akár Münchenben, akár Budapesten, aktuális nemzetközi agrárpolitikai kérdések megbeszélése céljából. Megemlítettem, hogy elsősorban a jövő év első félévi EU elnökségünk miatt, a következő időszak miniszter úr nemzetközi elfoglaltságai tekintetében már nagyon zsúfolt. Ugyanakkor a tartományi miniszter Dr. Fazekas Sándor miniszter úrnak a kinevezése alkalmából küldött gratuláló levelében találkozási lehetőségként javasolta a 2011. januári berlini Nemzetközi Zöld Hetet (IGW). Mivel tudomásom szerint miniszter úr részt kíván venni az IGW-n, az jó lehetőséget kínál az első találkozásra. A konkrét időpontot a későbbiek során egyeztetjük.
Dr. Sulyok Ferenc
Forrás: VM
