• A német Munkaügyi Hivatal adatai szerint, ez év szeptember közepéig a mezőgazdasági üzemekben dolgozó külföldi szezonális munkásak száma enyhén, 0,5 %-kal haladta meg a tavalyi év azonos időszakának szintjét. Az összesen mintegy 264 ezer almalmazott esetében a származási országokat tekintve jelentős átcsoportosulás következett be. Szám szerint továbbra is legtöbben a szomszédos Lengyelországból érkeznek, az idén eddig 163 ezren, de a középtávú tendencia egyértelmű csökkenést mutat. Míg egy év alatt Lengyelországból 4,5 %-kal kevesebb szezonális munkaerőt foglalkoztatnak a német mezőgazdasági üzemek, addig Romániából 10 %-kal többet. A román mezőgazdasági szezonális munkaerő mára már második legnagyobb külföldi csoportot jelenti, az idén eddigi, valamivel több mint 90 ezer fős létszámmal. Harmadik helyen, jelentősen leszakadva Horvátország áll, ahonnan a tavalyinál 10 %-kal több, összesen 3200 idénymunkás érkezett. Említést érdemel még a Szlovákiából és Bulgáriából jövő munkaerő, számuk az első háromnegyedévben azonos nagyságú, 2600 - 2600 fő volt.
• A Német Bortermelők Szövetsége (DWV) becslése szerint, az idei bortermelés 8,5 millió hektoliter lesz, ami 7 %-kal maradna el a 2009-es mennyiségtől. Tekintettel arra, hogy a szüret csak szeptember elején kezdődött el, a mennyiség az időjárás függvényében jelentősen változhat. A minőségről a Szövetség még nem nyilatkozik. Hasonlóan alacsony szőlőmust mennyiség 2003-ban volt. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy az utóbbi tíz év átlaga 9,5 millió hektolitert tett ki. A hektárra vetített átlag 95,6 hektoliter volt. A tartományok közül messze a legnagyobb szőlőtermő területtel Rajna – Pfalz rendelkezik (2009-ben 62,6 e ha), a második Baden – Württemberg (26,8 e ha).
• A Mecklenburg – Elő-pomerániai Gülzow-ban található Újratermelődő Nyersanyagok Szakügynökség (FNR) az idei évben 2,15 millió hektárra, a németországi szántóterület 18 %-ára becsüli az újratermelődő nyersanyagok termőterületét. 2009-hez viszonyítva, legnagyobb növekedés az energianövények területén következett be (+7,8 %), azon belül is elsősorban a biogáz berendezések működtetéséhez szükséges növények termesztésében. Ott egy év alatt 530 ezer hektárról 650 ezer hektárra bővült a terület. (5 %-os részarányával a kukorica a legfontosabb növény a biogáz berendezések számára. A repce a bioüzemanyagok előállításánál meghatározó. 2010-ben összesen 940 ezer hektáron termesztettek energianövényt. Az újratermelődő nyersanyagok más célú, ipari növényként történő felhasználása is növekszik. Az idén ez a terület 7,8 %-kal, 317 e hektárra nőtt. Szemben az energetikai célú felhasználással, az ipari növények esetében csak a hazai szükséglet kisebb része (jelenleg 40 %) a német agrárnyersanyag. Az FNR 2020-ra az újratermelődő nyersanyagok németországi területének nagyságát 2,5 – 4,0 millió ha közöttire becsüli.
• A német élelmiszeripar forgalma az idei első félévben lényegében a tavalyi szinten maradt. A 2009 első hat hónapjához viszonyítva mindössze 0,5 %-kal, 73,5 Mrd €-ra növelték az eladásaikat. A gyengébb belföldi eredményt a kivitel ellensúlyozta. Ott 8,5 %-os növekedés következett be, ami értékben 19,7 Mrd €-t jelent. A Német Élelmiszeripari Szövetség (BVE) szerint, a nyersanyagárak utóbbi időszakban bekövetkezett növekedését, és az azzal járó termelési költségnövekedést az ipar nem tudja tovább hárítani. A német élelmiszerpiacon a nagy verseny miatt ugyanis olyan nyomottak az árak, hogy fogyasztók a többi EU tagállamhoz képest sokkal kedvezőbben tudják az élelmiszereket beszerezni.
Dr. Sulyok Ferenc
Forrás: VM
