A Közös Agrárpolitika (KAP) új kihívásairól tartott előadásában a vidékfejlesztési miniszter kifejtette: KAP két pilléren nyugvó rendszere biztosítja a termelők tisztes jövedelmét, ezért azt a jövőben is fenn kell tartani.
A 27 tagállamot tömörítő, legjelentősebb európai gazdaszervezet fő feladatának a termelők érdekvédelmét, a vidék életképességének megőrzését, valamint az 500 millió európai fogyasztó biztonságos, folyamatos, jó minőségű élelmiszer-ellátását tartja.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az új tagállamok a piacok teljes megnyitásától, az EU-s agrártámogatásoktól, a termelés, a jövedelem és a kivitel növekedését várták, de a csatlakozás a termelőknek csalódást okozott.
Romlott az agrárkereskedelmi mérleg, gyengült a sertés és baromfiágazat versenyképessége. A hazai mezőgazdaság jövedelmezősége messze alacsonyabb, mint a régi tagországoké. 2009-ben a teljes uniós agrártámogatásból az új tagállamok (EU-12) részesedése mindössze 18% volt.
A miniszter kifejtette az is, hogy a renacionalizálás, az egyes tagállamok eltérő anyagi ereje miatt éppen az egyenlő versenyfeltételek ellen hatna.
Az árak, az elmúlt években tapasztalt nagyfokú ingadozása mindenképpen mérséklő hatású intézkedéseket kíván. Erre jó példa volt a kukoricaintervenció, amit az EU gyakorlatilag megszüntetett. Le kell vonnunk a tanulságot: A KAP piaci stabilizációt szolgáló eszközeinek lebontásával - az intervenciós árak leépítésével - kiszolgáltattuk a mezőgazdasági árakat a piaci ingadozásoknak- folytatta a miniszter.
A termelők piaci alkalmazkodóképességének növelése elsősorban alkupozíciójuk javításával, a termelői szerveződések segítségével teremthető meg. Elengedhetetlen az élelmiszerlánc egyes szereplői közötti korrekt kapcsolatrendszer erősítése is. Az élelmiszerkereskedelem koncentrációjára, mint globális kihívásra egész Európát átfogó és a helyi gazdaságot, valamint társadalmat erősítő válaszokat kell adni.
Magyarország szükségesnek ítéli a túlzott liberalizáció és a versenysemlegesség átgondolását is. A biztonságos élelmiszerellátás érdekében az uniónak el kell érnie, hogy a harmadik világból származó élelmiszereknél ugyanazokat a standardokat alkalmazzák – az állatjólét és a környezetvédelem területén, mint amilyeneket Európában használnak.
Forrás: VM Sajtóiroda
