Az ország 28 millió tonnás éves felhasználása mellett a jelenlegi prognózisok csak 22 millió tonnás terméssel kalkulálnak, vagyis az ország e termékből importra fog szorulni. Jelena Szkrinnyik mezőgazdasági miniszter szerint még az idén közel négymillió tonnás behozatalra lesz szükség a folyamatos ellátás érdekében. A burgonyaimport könnyítése érdekében az orosz kormány előtt van jelen pillanatban az a tervezet, amely eltörölné a behozatali vámot e termékre.
A mezőgazdasági tárcavezető ugyanakkor egy újságírói kérdésre továbbra is azt a határozott választ adta, gabonából nem fog importra szorulni az ország. A most már egyre inkább pontosnak látszó 60-61 millió tonnás termésprognózis kiegészül a 26 milliós tartalékokkal, ami 10-11 millió tonnával haladja meg a 77-78 millió tonnás belső felhasználás mértékét. Kisebb polémia is kialakult a hivatalos szervek és a szakértők között az ún. áthúzódó készleteket illetően, ugyanis eddig minden statisztika 21,7 millió tonnáról szólt, most pedig 26 milliós számot jelentettek be. (Az Arany Ősz kiállítás a megnyitóján Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök kérdésére egy minisztériumi munkatárs még a 30 millió tonnás számot is megnevezte, de Putyin válaszában ezt kizártnak tartotta.) A minisztérium a 21,7- 26 millió tonna közötti közel ötmilliós különbséget azzal magyarázza, hogy ebbe a mennyiségbe beleszámolták a kis- és középgazdaságokban fellelhető gabonatartalékokat is.
A téma kapcsán Alekszandr Petrikov tárcavezető-helyettes is nyilatkozott. Az elszenvedett gabonaveszteségeket megpróbálják egy nagyon intenzív őszi vetési kampánnyal valamelyest enyhíteni, s az ősz folyamán 18 millió hektáron akarnak gabonát elvetni. Több szakmában jártas agrárkommentátor ezt a számot igencsak túlzó elképzelésnek tartja, tekintettel az őszi vetés már meglévő csúszására, maximum 10-12 millió hektáron látják biztosítottnak a jövő évi termés megalapozását.
Szakértők véleménye szerint a gabonához hasonlóan hamarosan az olajos növényekre, elsősorban a napraforgóra és az abból kinyert napraforgóolajra fog exporttilalmat bevezetni a kormány, tekintettel a kis termésre és ezáltal a belső árak védelmére. Az idei termelés ugyanis 5,6 millió tonnásnak prognosztizálható (tisztítás után ez 5,2 millió tonnát tesz ki) ami 20%-al marad el a tavalyi terméstől. A kinyerhető napraforgó olajat illetően 2 millió tonnával kisebb mennyiséggel lehet számolni az idén, mint tavaly. Ezek alapján az ágazati szervezetek már hetek óta szorgalmazzák a szerintük elengedhetetlen lépés mielőbbi megtételét, egyelőre a minisztérium és a kormány vizsgálja egy ilyen intézkedés esetleges hatásait. Megjegyzés: a vég nélküli exportálást már eddig is korlátozta a kormány, a napraforgó kivitelére a mai napig érvényben van egy 20%-os vámtarifa, ami nem lehet kevesebb 30 eurónál tonnánként.
A gabonapiac hektikus viselkedését figyelembe véve Putyin miniszterelnök feladatul adta a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak, a Monopolellenes Föderális Bizottságnak és az Adóügyi hatóságnak, hogy hozzanak létre egy oroszországi gabonatőzsdét. Putyin véleménye szerint a gabona árának emelkedése egyértelműen a spekulánsok számlájára írható, de sajnos a nagyszámú közvetítők is hozzájárultak az árak emelkedéséhez. Az ellenőrző eszközökön kívül (amin elsősorban az adó- és árhatóságok kontrollját kell érteni), hatósági lépések is rendelkezésére állnak az államnak, lásd exporttilalom, ill. a 30%-ot meghaladó áremelkedés esetében árkorlátozás bevezetése, azonban ezek adminisztratív befolyásoló tényezők. A miniszterelnök meggyőződése szerint itt az ideje annak, hogy egy önszabályozó, a világon mindenütt jól működő mechanizmust hozzanak létre, vagyis a gabonatőzsdét, ami egyébiránt a cári Oroszországban is létezett.
Kenedi Ákos
Forrás: VM
