- Szeptember 28-án a Szövetségi Kormány elfogadta Energiakoncepcióját. Mint a Szövetségi Környezet-, Természetvédelmi és Reaktorbiztonsági Minisztérium kapcsolatos sajtóközleményében szerepel, a dokumentum megfogalmazza a 2050-ig terjedő időszak stratégiai fejlesztési és intézkedési területeit egy „környezetkímélő, megbízható és megfizethető” energiaellátás érdekében, és „első alkalommal írja le a megújuló energiák korába elvezető utat”. Az energiakoncepció 9 fő cselevési területet határoz meg, és a kormány elfogadott egy 10 pontból álló ún. „Azonnali program”-ot. Az utóbbit 2011 végéig kell megvalósítani, és a szövetségi kormány 2012. március végéig tájékoztatja a végrehajtásról a Bundestag-ot. Azon túl, háromévenként (először 2013-ban) benyújtja a kormány a Szövetségi Parlamentnek a monitoring-jelentését az energiakoncepció megvalósításának állásáról. Az energiakoncepció fő cselekvési területei között kiemelést érdemel, hogy a megújuló energiák kapják a meghatározó szerepet (2050-re az öko-áram részarányának 80%-ra kell emelkedni). Kulcsfontosságú kérdés az energiahatékonyság, az energetikus épületszanálás (szigetelés) és energiatakarékos építkezés, valamint az atomerőművek tovább működhetnek.
Az Energiakoncepció hatalmas belpolitikai vihart kavart amiatt, hogy a jelenleg működő 17 németországi atomerőmű futamidejét 8-14 évvel meghosszabbítanák. Ennek megfelelően, az utolsó atomerőművet nem 2022-ben állítanák le, mint arról nyolc évvel ezelőtt az akkori SPD és Zöldek kormány döntött, hanem 2036-ban. Ezért az Atomtörvényt is módosítani kell. A módosított törvény 2011. január 1-én életbe léphet.
Mivel a CDU/CSU és FDP koalíciós kormány atomerőművekkel kapcsolatos szándéka már korábban kiderült, szeptember 18-án Berlinben 100 ezres atomerőmű ellenes tűntetés zajlott és további nagy, országos tiltakozó akciók várhatók. Az ellenzéki pártok egyöntetűen ellenzik az atomerőművekkel kapcsolatos döntéseket, és. az atomkonszernekkel, a színfalak mögötti kiegyezéssel vádolják a szövetségi kormányt. A Zöldek vezetése a döntést a „demokrácia elleni támadásnak” minősíti, az SPD bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, gyorsított eljárást kérve. A szövetségi kormány legfőbb érve az, hogy az atomerőművek hosszabb üzemben tartása miatt, a számítások szerint kereken 30 Mrd € adóbevétel keletkezne, amelynek mintegy fele költségvetési konszolidációra, valamint hulladéktároló szanálására, a másik fele viszont a megújuló energiák támogatására fordítható.
- A Bundestag szeptember 14-én folytatott vitát a Szövetségi Környezet-, Természetvédelmi és Reaktorbiztonsági Minisztérium (BMU) 2011. évi költségvetésének tervezetéről. Az összesen 1,64 Mrd € nagyságú forrás csekély mértékben, kereken 50 M €-val több az ideinél. A minisztérium részére jövő évben rendelkezésre álló összeg majdnem egyharmada, 497 M € atomhulladék tárolásra jut. Ez az összeg 35%-kal magasabb, mint 2010-ben. Azzal szemben a különböző piaci ösztönző programokra összesen 312 M €-t fordítanak. Az utóbbiakra az idén 380, 2009-ben pedig még 450 M € nagyságú volt a keret.
A költségvetési vita során Norbert Röttgen (CDU) szakminiszter kiemelte, hogy 2013-tól klíma- és energiapolitikára évente mintegy 3 Mrd € lesz fordítható. Az összeget az atomenergia-gazdaság támogatási alapja fogja biztosítani. Azon túl a CO2 kereskedelemből befolyó pótlólagos forrást teljes egészében a klímavédelemre és a megújuló energiákra használják fel. Környezetvédelmi kutatásokra 2012-ben a tervezet szerint, az ideinél 12 M €-val több, összesen 129 M €-t lehet felhasználni. A kutatás súlyponti területe a megújuló energia.
Az ellenzéki pártok egyrészt azt kifogásolták, hogy a jövő évben mintegy 10 %-kal csökken a természet-, a környezet- és a klímavédelemre szánt központi forrás, másrészt a piaci ösztönző programoknál tervezett csökkentést. Az utóbbi szerintük ökológiai és gazdasági értelemben is érthetetlen, ugyanis 1 € támogatás akár 8 € magántőkét is tud mozgósítani, így az nem csak a klímavédelmet segíti, hanem erősíti a konjunktúrát is.
- Az ENSZ bonni Klímatitkársága (UNFCCC) részére a szövetségi kormány új irodaépületet biztosít, aminek eredményeképpen további 330 fővel bővül a jelenleg ott dolgozók (265 fő) létszáma. Az egykori szövetségi főváros parlamenti negyedének egy részét az újraegyesülést követően, a Szövetségi Parlament Berlinbe költözésekor ajánlották fel az ENSZ-nek. 2011 őszén készül el a volt képviselői irodaház felújítása. Bonn az ENSZ szakosított szervezetei közül a környezet és fejlesztési, ill. segélyezési kérdésekben tölti be a súlyponti helyet. A Titkárság jelentős létszámbővülését a Kyoto – Jegyzőkönyv végrehajtásával, továbbá klímakonferenciák előkészítésével és szervezésével járó feladatok, valamint a kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokkal járó, mind komplexebbé váló új feladatok indokolják.
- A Szövetségi Környezet-, Természetvédelmi és Reaktorbiztonsági Minisztérium közelmúltban megjelent kiadványa szerint, a múlt évben is töretlenül folytatódott a megújuló energiák „sikertörténete”. 2009-ben azok részaránya a németországi áramtermelésben 16,3 %-ot ért el, ami egy év alatt 1,1 százalékpontos emelkedést jelent. A teljes hő-, áram- és üzemanyag-fogyasztást tekintve, a megújuló energiák aránya túllépte a 10 %-ot (10,4 %). 2008-ban az arány még 9,3 % volt. A gazdasági válság ellenére, tavaly rekord nagyságú, több mint 20 Mrd € összeget ruháztak be Németországban a megújuló energiák hasznosítását szolgáló berendezésekbe, létesítményekbe.
- Szeptember 12-én volt 20 éve annak, hogy az új tartományokban megkezdődött a nemzeti park program. Azt a szövetségi szakminiszter, Norbert Röttgen a német természetvédelem utóbbi évtizedek egyik legnagyobb teljesítményének értékelte. A programmal öt nemzeti park, hat bioszféra rezervátum és három természeti park került védelem alá és az újraegyesülési szerződésbe is felvételre. A szövetségi kormány a keletnémet területeken kezdettől fogva politikailag és anyagilag is támogatta a nemzeti park programot és további ottani természetvédelmi intézkedéseket. 1990 óta összesen 21 természetvédelmi nagyprojektet támogattak szövetségi forrásból, ami 190 ezer hektárnyi területet jelentett. A programok teljes költsége 260 M € volt, amelyhez a szövetségi költségvetés 190 M €-val járult hozzá.
Dr. Sulyok Ferenc
Forrás: VM
