A kenderfélék családjához tartozó komló sok évszázada él Közép-Európában. Nedvesebb réteken, ártéri ligeterdőkben, 30-40 méteres indáival a fákra, bokrokra kapaszkodva olykor áthatolhatatlan bozótot képez. A bakhátas műveléssel termesztett fajtákat azonban erős támrendszerre futtatva, ügyesen kordában lehet tartani.
- A metszést március végétől április közepéig végezzük, és augusztus közepére már fönt van a hálózaton a komló. Ekkor még vékony, és ezután kezd el megnőni habitusra. Körülbelül 30 centiméteres indákat vezetünk fel az óra járásával megegyezően, fajtától függően kettőt-hármat, hármat-hármat, hármat-négyet, melyik fajta mit igényel, meg mit bír el – avat be a technológia részleteibe Nagy István növénytermesztési vezető. - A felvezetés nagyon fontos a terméseredmény szempontjából. Hogyha megfelelő az első és a második felvezetés, és jó az idő, akkor kiváló lesz a termés.
Míg a rendszerváltás előtt több helyen, így Vecsésen és Bólyban is foglalkoztak komlóval, ma mindössze egyetlen társaság vállalkozik nagyüzemi termesztésére, hiszen a legnagyobb ráfordítást igénylő növények egyike. A támrendszer kialakítása hektáronként 4 millió forintba kerül, az ültetvények 12-15 éves időtartama alatt pedig további egymilliós költséggel kell számolni évente. Ám mindez csak kidobott pénz, ha hiányzik a rendkívüli szakértelem és a folyamatos odafigyelés.
- A felvezetések befejeztével a betegségek miatt kétnaponta át kell járni az ültetvényt. Egy mintavevő bottal a növény tetejét is ellenőrizzük, mert ott a legelérhetetlenebb számunkra is, a permetezőgép számára is, és ott éri legelőször a betegség. A legnagyobb ellensége, ami a legnagyobb kárt okozhatja, az a peronoszpóra és a lisztharmat. Ezek ellen 10 és 14 naponta permetezünk, megelőző jelleggel.
A sok ráfordítás és befektetett munka a toboz alakú zöld virágok pikkelylevelei között megbújó mirigyszőrökért történik. Az itt található sárga por tartósítja a sört, és adja jellegzetesen kesernyés ízét.
- Magát a növényt a toboza miatt és a növényben lévő alfa- és bétasavért, illetve a gyantaanyagokért termesztik. Ezt legszívesebben a söripar használja. Egy hektoliter sörhöz, az alfasav-tartalomtól függően, 150-500 gramm komlóra van szükség.
A komlótobozból kivont illóolaj és gyanta a gyógyszeripar és a természetgyógyászat számára is fontos, hiszen nyugtatja az idegeket, egészségesen altat, védi az immunrendszert, elpusztítja a káros mikrobákat, antioxidáns, és még hosszan lehetne sorolni jótékony hatásait. S hogy megérje termeszteni, ez évjáratonként változó, elsősorban a söripar igényétől és a tobozok világpiaci felvásárlási árától függ.
Forrás: Gazdakör
