• Az amerikai Szövetségi Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) új kereskedelmi irodát nyitott Kínában, Shenyang városban. Az iroda nyitóünnepségén Jim Miller, az USDA államtitkára kiemelte, hogy az iroda elsődleges feladata az amerikai export öt év alatti megduplázására hivatott National Export Initiative-hez kapcsolódóan az amerikai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kínai exportjának elősegítése lesz. Miller szerint az USDA célkitűzése, hogy az olyan feltörekvő és folyamatosan növekvő piacokon, mint Shenyang és Chengdu is megerősítse jelenlétét. A kínai piac jelentősége az utóbbi években folyamatosan növekedett az amerikai mezőgazdasági és élelmiszeripar szempontjából. Jelenleg Kína az amerikai mezőgazdasági termékek második legnagyobb exportpiaca 13 Mrd dollárral. Az export 9%-át a szójabab teszi ki, de egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek – így a húsfélék, tejtermékek, borok és sörök – is. A Shenyang-i iroda az USDA ötödik kirendeltsége Kínában.
• Az Egyesült Államok és Japán szeptember közepén egyeztetéseket folytatott Kaliforniában a kétoldalú marhahús-kereskedelemmel kapcsolatban. A találkozón a BSE-hez kapcsolódó technikai kérdések széles skáláját érintették. Az egyeztetések apropója, hogy Japán jelenleg 20 hónapnál fiatalabb szarvasmarha húsát importálja csak az USA-ból, a korhatárt az amerikaiak pedig 30 hónapra kívánják emelni.
• Az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer Ügynökség (FDA) külsős szakértőkből álló tanácsadó testülete szeptember második felében kétnapos nyílt meghallgatást tartott a genetikailag módosított lazac fogyasztásának egészségügyi hatásaival kapcsolatban. A testület a meghallgatást követően nem fogadott el ajánlást, a testület szerint további adatok szükségesek ahhoz, hogy állást lehessen foglalni a témában. Szeptember 3-án az FDA egy másik tanácsadó testülete - Állatorvosi Tanácsadó Bizottság – már megállapította, hogy a génkezelt lazac biológiai tulajdonságai a farmon nevelt atlanti lazactól érdemben nem különböznek.
• Az USDA Állat- és Növény-egészségügyi Ellenőrző Szolgálata (APHIS) szeptember elsején közzétette a Monsanto Genuity Roundup Ready elnevezésű GMO cukorrépával kapcsolatos bírósági ítélet következtében meghozandó intézkedéseit. Augusztusban egy kaliforniai bíróság az USDA szabályozása alá helyezte vissza a Roundup Ready cukorrépát (megszüntette deregulációs státuszát), és kötelezte az APHIS-t környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésére (mert a bíróság szerint anélkül engedélyezték a termesztést). A Monsanto gyomirtó-rezisztens cukorrépája 2005-ös deregulációját követően gyorsan elterjedt, az amerikai cukorrépa vetésterületének 95%-án ezt a fajtát használták 2009-ben. Az APHIS szeptemberi közleménye szerint a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése 2 év múlva várható. Az APHIS megerősítette, hogy a bírósági ítélet meghozatala előtt vetett GMO cukorrépát (tehát az idei termést) be lehet takarítani és forgalomba lehet hozni, azonban 2011-ben már csak külön APHIS engedéllyel vethető a fajta. Az APHIS igyekszik az engedélyezési folyamatot az átmeneti időszakban a jogszabályok keretei között megkönnyíteni.
• A nagy kukorica-feldolgozókat képviselő Corn Refiners Association (CRA) szeptemberben kérelmet nyújtott be az FDA-hez a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup (high fructose corn syrup - HFCS) elnevezés kukorica-cukorra (corn sugar) változtatása érdekében. A CRA két éve folytat meglehetősen sikertelen kampányt annak érdekében, hogy a fogyasztók a HFCS-t elfogadják a hagyományos cukorral egyenértékű terméknek. A HFCS az édesítőpiac felét teszi ki az USA-ban, felhasználása azonban folyamatosan csökken, miután a fogyasztói aggályok miatt egyre több cég – például Kraft Foods, Starbucks, ConAgra – tekint el felhasználásától.
• A Kanadai Sertés Terméktanács szerint a kanadai sertéshús-export mennyisége nem változott annak ellenére, hogy Kanada élősertés-termelése 25%-kal csökkent az elmúlt 5 évben. A Terméktanács szerint az érintett cégek a belpiacon csökkentik a kínálatot annak érdekében, hogy az exportpiacokat fenntarthassák. A kanadai sertéshús legnagyobb felvevő felvevőpiaca mennyiségben az USA, azonban értékben a japán piac 30 millió kanadai dollárral megelőzi.
Dr. Tóth Attila
Forrás: VM
