A bizottság részéről Jean Manuel Souza köszöntötte a résztvevőket és elmondta, hogy amiatt tartják Romániában az ülésüket, mert ez az ország, ahol a legnagyobb számban találhatóak olyan kis mezőgazdasági egységek, amelyek önfenntartó gazdálkodást folytatnak.
Tánczos Barna, a Román Agrárminisztérium államtitkára köszöntötte a résztvevőket és elmondta, hogy Romániában az önfenntartó farmok aránya meghaladja az 50%-ot, az átlagos birtokméretük 0,5-2 hektárig terjed és a román államnak hosszútávon az az érdeke, hogy ezek a gazdálkodók támogatást kapjanak és az itt megtermelt áru piacra kerüljön. A gazdaságok fenntartása szociálisan és vidék-megtartó funkciójánál fogva is indokolt, hiszen a gazdaságok felszámolása egyben a vidéki létet veszélyezteti, valamint szociális problémákat okozna.
A román állam mezőgazdasági stratégiájának része, hogy egy birtok-összevonási támogatás kidolgozásával egy ún. középbirtokossági réteget hozzon létre (20-300 ha közötti területen gazdálkodók), akik ellensúlyt képeznének a több ezer hektáros nagybirtokkal szemben. Ugyanakkor a kisbirtokok nagyon fontos szerepet játszanak a tradicionális román áruk és fajták termelése terén. Elmondta az államtitkár, hogy meg kellene határozni azt is, hogy ezen kis gazdaságok gazdasági egységként, ökológiai egységként vagy szociális egységként kerüljenek besorolásra. A Romániában meg nem művelt több, mint 3 millió hektár terület nagyság többek között az ilyen kis gazdaságok elhagyásából (művelésének felhagyásából) keletkezett. Elmondta az államtitkár azt is, hogy a román agrárvezetés egy 45 Euró / ha összegű nemzeti támogatás kidolgozásán dolgozik, amelyet azok a földtulajdonosok kapnák, akik a művelés alól kivett területeiket újból művelés alá vonnák.
Sofia Davidova előadásában rávilágított, hogy az önfenntartó kisbirtokokat nem csak gazdasági egységként kell kezelni, hanem mint környezet- a táj- és a kulturális tradíciók megőrzésének egységeire. Felszámolásuk esetén olyan termékek és kulturális szokások elvesztéséhez vezethetnek, amelyek később már visszafordíthatatlanok, hiszen ezek kifejezetten kapcsolódnak az adott tájegységhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy más tényezők is akadályozzák a kisgazdaságok fennmaradását és integrálódását a modern agrárkörnyezetbe, hiszen az életkor, tanulmányok alacsony szintje, a piaci ismeretek, az önszerveződési képesség hiánya komoly problémát jelent. Ebből következik, hogy nem csak anyagi támogatásra van szükségük, hanem egy komplex programra, amely ismeretek átadásán, szolgáltatások megszervezésén alapul. Felhívta a figyelmet arra, hogy Bulgáriában az utóbbi 10 évben több tízezres nagyságrendben számolódtak fel a kisgazdaságok.
Sebestyén Csaba a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Elnöke Hargita Megyével példázva elmondta, hogy 2005-ben 48.000 ilyen kis gazdaság létezett, 2010-ben már csak 20.000 van.
Dacian Ciolos, az Európai Bizottság agrár és vidékfejlesztésért felelős biztosa is felszólalt. Elmondta, hogy a 2013-tól esedékes KAP reform keretében megmarad a két pilléres támogatási rendszer, megmarad a direkt kifizetés és ellenőrzést szigorúbbá teszik. Az önfenntartó kis farmok részére egy külön alapot hoznak létrehozását tervezik, amelyből finanszírozni tudják az 1 hektár alatti területen gazdálkodókat is. Az uniós országok közös biztosítási alapját tervezik létrehozni a természeti károk enyhítésére. Elmondta azt is, hogy avval, hogy Romániában rendezték meg a kihelyezett ülésüket az volt a céljuk, hogy rávilágítsanak ennek a problémának a fontosságára.
dr. Szabó József Andor
Forrás: VM
