Egy 86 kutatóból álló nemzetközi genetikus-csapat éveken keresztül kereste az alma nemesítésében rejlő lehetőségeket. Végül a kutatók kimutatták, hogy a házi alma vad őse, a Malus sieversii eredetileg az egykori kazah fővárost, Alma-Atit körülölelő hegyekből származik. Nem véletlen tehát, hogy az egykori főváros nevének jelentése „Almáskertek Atyja”. A felfedezés hozzásegítheti a termelőket a növénybetegségekkel és szárazsággal szemben ellenállóbb és ízletesebb almafajták kinemesítéséhez.
- A Dél-Kazahsztánban végzett alma genetikájával foglalkozó kutatások nagy áttöréshez vezettek – újságolja dr. Kate Evans, a Washingtoni Állami Egyetem tanszékvezetője. - Most lehetőség nyílt arra, hogy új minőségi tulajdonságokat fejlesszünk ki, és innovatív dolgokat vihessünk az almapiacra. Az eredmények szerint a fajta DNS-e 742 millió bázispár hosszúságú. Összehasonlításképpen: az emberi örökítő anyag mintegy 3 milliárd ilyen elemi egységet tartalmaz. Mindez elősegítheti a hosszú távon fenntartható almatermesztést.
A húsz, különböző intézményt képviselő tudóscsoportnak kétévi munkájába került feltérképezni az örökítő anyagot. Ez idő alatt a hazai kutatók sem tétlenkedtek.
- Nagyon érdekel bennünket is, hogy itt, a Kárpát-medencében régen elterjedt fajták vajon honnan, melyik vonulatból származhatnak – mondja dr. Tóth Magdolna, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője. - Mi végzünk ilyen kutatásokat itt a tanszéken, a genetikai laboratóriumunkban és ehhez begyűjtöttem nagyon sok kárpát-aljai fajtát. Ismereteink szerint több mint 150 olyan fajtánk van, amelyeket annak idején itt, a Kárpát-medencében termesztettek. Kétféle módszerrel vizsgáljuk ezeket a fajtákat, és megpróbáljuk összehasonlítani a genetikai adottságaikat, tulajdonságaikat a világfajtákkal. Azt igyekszünk kideríteni, hogy vajon ezek a Kárpát-medencében valamikor termesztett fajták azonos genetikai eredetűek-e, mint mondjuk a világfajták.
Az almának ma több mint 7500 fajtája ismert. Választék van bőven, viszont a hazai fogyasztási mutatók lehetnének jobbak is. A lényeg, hogy mindig legyen a standokon vitamindús magyar alma, de az se baj, ha kazah-magyar. Már csak azért is, mert szerepe van a rákmegelőzésben, állítja dr. Arató András, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.
- A húst nem fogyasztó, az Egyesült Államokban élő mormonoknál nem fordult elő, vagy csak nagyon ritkán béldaganat. Ugyanakkor az ország többi részen gyakori. Voltak az utóbbi időben, elsősorban úgynevezett epidemiológiai vizsgálatok, amelyek során az egyes országokban élők étkezési szokásait és a rák előfordulási gyakoriságát nézték meg. Ezek során kimutatható volt: ha naponta 500 gramm almát elfogyasztunk, akkor csökken az esélye annak, hogy kialakuljon a rák.
Forrás: Gazdakör
