– Az idei szüret újra megmutatta, milyen pazarlóan bánunk az értékeinkkel. Ahelyett, hogy az itt megtermett szőlőt helyben dolgoznánk fel, ezáltal – a szőlőtermesztésen kívül is – jó pár embernek teremthetnénk munkaalkalmat, a borvidék termésének mintegy 60 százalékát szőlőként más borvidékre, esetleg külföldre szállították. Így 2010-ben nem is nagyon beszélhetünk „egri” borról; kevés itteni pincészet tud majd ilyet felmutatni. Az idei, lassan a végére érő szüret kapcsán minderről Simon József, az Egri Hegyközség elnöke beszélt.
Mint rámutatott, a várható borhiánynak – a fent említetteken túli – oka a rendkívül hűvös és csapadékos időjárás is, ami erősen megtizedelte a termést. – Egy részét például pánikszerűen kellett szüretelni, hogy megmentsük a botritisztől, azaz a szürkerothadástól – tette hozzá. – Mindezzel együtt akik nagy költséggel, jól végezték a növényvédelmi munkákat, azok most jó minőségű, kései érésű termést tudnak szüretelni.
A hozamkorlátozás mellett termelt, s a megfelelő időben betakarított szőlővel az idei évjáratú borokra is büszkén felírhatja a gazda az „egri” nevet. Sajnos azonban az utóbbi évtizedek legkisebb mennyiségű egri bora fog most megjelenni a piacon – jelentette ki a szakember. Simon József elmondta azt is: az Egri Borvidéken 95 százalékban befejeződött a szüret. S bár a 2009-eshez képest szinte megduplázódtak a szőlőárak, a szőlősgazdák igyekszenek elfelejteni ezt az egymás után immár hatodik veszteséges évüket is.
– Nagyon becsüljük meg tehát azokat, akik 2011-ben is szőlőt termelnek majd az Egri Borvidéken – hangsúlyozta a hegyközség elnöke.
– Mondjuk úgy: jó „rozés” év lett az idei. Az átlagtermés 40 százaléka körül lesz a mostani mennyiség; a Cabernet sauvignonok és a Kékfrankosok egy kisebb része van még kint, de a hét végéig befejeződik a szüret. Összességében az 5700 hektáros Egri Borvidéken hektáronként 30–40 mázsa terméssel lehet számolni. Erről már Tarsoly Józsefegri hegybíró beszélt.
Szavai szerint a fehér fajták nagyon gyengén „teljesítettek”, alig-alig van, ami a „védett eredetű” kategóriába kerülhet. A kék szőlőkben sem sok ilyen lesz, legfeljebb a késői szüretelésűek között.
– Az idei csapadék a duplája volt az eddigi maximumnak: már most 1200 milliméternél járunk. Ez lényegében mindent elárul, hiszen nemcsak a növényvédelmet tette lehetetlenné, hanem a munkák elvégzését is. Most tehát ember legyen a talpán, aki jó bort akar készíteni. A technológiát mindenképpen az évjárat sajátosságaihoz kell igazítani, azaz más mellett rövidebb erjesztés és gyors készre kezelés, tisztítás kell – fogalmazott a hegybíró.
A borpiaci kilátásokról szólva elmondta: a pincék most kiürülnek, ám fizetőképes kereslet híján az árak nem indulnak meg felfelé, és importborok is nagyobb arányban jelennek meg. – A sors fintora, hogy tavaly a kiválóbbnál kiválóbb szőlő kilóját 30–40 forintért vették, az idén meg 85–100 forint a sokkal gyengébb. Még mindig veszteséges az ágazat, és nem látni, a gazdák miből finanszírozzák majd a jövő évi munkát.
– Nagyon nehéz év volt ez az idei: rengeteg betegség támadta meg a termést, amik ellen a rendkívül sok eső miatt nem is igen lehetett védekezni – mondotta Demeter Csaba. Az Eger határában 20 hektáros birtokon gazdálkodó fiatal borász szerint két jellemzője van az évnek: vagy semmi termés nem maradt a tőkéken, vagy a vártnak a fele, ami náluk hektáronként 25 mázsát jelent.
– Esetünkben a fehérborok jónak nevezhetők, csak hát nagyon kevés lesz belőlük. A vörösboroknál közepes évjáratról beszélhetünk: a mustfok 19–19,5 körül mozog, ugyanakkor jóízűek, zamatosak, a savgerinc hangsúlyos. Összességében igen megterhelő volt ez az év a szőlőtermelők és a borászok számára egyaránt. Valójában egy-két év múlva jelentkezik majd a negatív hatás, amikor nem lesz bor.
Egriek is bemutatkoztak Varsóban
Varsóban egy lengyel importőr szervezésében 16 magyar pincészet, köztük három egri – Bolyki János, a Kőporos borászat és a St. Andrea szőlőbirtok – mutatkozott be a napokban. Ismeretes: a magyar, azon belül is az egri borok hagyományosan egyik legjelentősebb piacának számít Lengyelország. Ezúttal kifejezetten a gasztronómiának szánt borokkal mutatkoztak be a hazai pincészetek.
Forrás: Gazdakör
