- A rádióban hallottuk a gödöllői kutatók próbálkozását, hogy az ősmagyar fajtákat visszahelyezik a kistelepülésekre, tanyasi élőhelyekre – eleveníti fel a csatlakozás ötletének születését Tamás Imre, Egerág iskolaigazgatója. - Mi arra gondoltunk, hogy ha a lakosságnak igénye támad arra, hogy ősmagyar baromfit tartson Egerágon, akkor ebben segítünk nekik, és így szerveztük meg ezt a kihelyezést. Teljesen egyedülálló, hogy két keltetési napját ránk áldozta Gödöllő. A lakosság igénye sokkal nagyobb lett volna, de egyelőre ennyit tudtunk első körben teljesíteni. Viszont nagy hozománya van ennek a másfél éves munkának. A Duna-Dráva Nemzeti Park génállománya ugyanis a nálunk felnevelt egyedek utódaiból származik. Ezer keltetőtojást gyűjtöttünk össze idén tavasszal, ezt a Nemzeti Park kikeltette és ebből alakította ki a saját tenyészállományát.
Török Gábor egerági nyugdíjas szintén csatlakozott a programhoz.
- Én az állományomat gyakorlatilag idén áprilisban kezdtem kialakítani – tojásokat szereztem és kikeltettem őket. Valamikor 30 éve volt már nekem baromfim. Hogy ismét tudok foglalkozni velük, az a nyugdíjas létemnek köszönhető, ismét van szabadidőm. Ez itt nálam egytől egyig magyar parlagi fajta, és az önkormányzat által Gödöllőtől kapott első generációs állománynak az utódai. Mi vágni nem vágjuk. De ettem már magyar parlagi fajtának a húsából, és íze összehasonlíthatatlan broiler csirkéből készült húsokéval. Tojásban, szerencsére már ez a kis állomány is besegít a család háztartásába.
- Számomra nagyon fontos a falusi lakosság visszaszoktatása a mezőgazdasági munkára, és a hagyományos tartásmódokra – mondja Tamás Imre. – És ha ezt minél fiatalabb korban tudja az ember elkezdeni, annál fogékonyabbak rá, és annál nagyobb eredményeket lehet elérni. Én azt gondolom, az embernek ebben a nyugatiasodott korban vissza kéne találni a gyökereihez.
Forrás: Gazdakör
