Az Európai Biogáz Szövetség (EBA) prognózisa szerint ez a megújuló energiafajta képes lesz fedezni az Európai Unió gázfogyasztásának 10%-át 2020-ra. A mezőgazdasági biogáz üzemek telepítésében, technológiájának fejlesztésében nagymértékű fejlődés tapasztalható Németországban, ahol nagyrészt energianövényre és trágyára alapozva kisebb, átlagosan 300-500 kW-os biogáz üzemek épülnek (Ennek a méretnek a terjedését az átalakított megújuló energia törvény is szorgalmazza). Az üzemek száma jelenleg 5000 körül van. Az EBA adatai szerint az Európai Unióban jelenleg 5,9 Mtoe biogázt állítanak elő, amit az ágazat 40 Mtoe-re lesz képes növelni 2020-ra.
2003 előtt Magyarországon nem volt mezőgazdasági biogáz üzem. Korábban a biogáz termelés és a villamos-energia előállításban való hasznosítása elsősorban szennyvíztisztító telepekhez volt köthető. A szeméttelepek közül 14 helyen valósult meg a depóniagáz kinyerés évi mintegy 100-120 millió m3 mennyiségben, melynek jelenleg csak kis részét hasznosítják ténylegesen. Magyarországon kiválóak az adottságok a biogáz termeléshez, ennek ellenére terjedésük lassú.
Az elmúlt évek ösztönző rendszerének eredményeként hazánkban mostanára kezdődött el a mezőgazdasági biogáz-üzemek létesítése. 2010 áprilisig összesen 10 mezőgazdasági biogáz-üzemben indult el az üzemszerű működés: Nyírbátorban, Pálhalmán, Kenderes-Bánhalmán, Kaposváron, Klárafalván, Kecskeméten, Csengersimán, Dömsödön, Kapuváron és Kaposszekcsőn. Ezek a mezőgazdasági biogáz-üzemek mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok feldolgozását, ártalmatlanítását végzik. A termelt biogázt – egy üzem kivételével - a kiserőművi egységbe vezetik be, ahol villamos energiává alakul, ami utána a kötelező átvételi rendszer keretében az országos hálózatra kerül betáplálásra.
Somosné Nagy Adrienn
Szárszó Tibor
Magyar Biogáz Egyesület
