2010-ben a „Biodiverzitás Nemzetközi Évében” rá kellett ébrednünk, hogy az eddigi törekvések kevésnek bizonyultak, hiszen az EU-szintű és globális egyezményekben tett kötelezettségeket messze nem sikerült teljesíteni. Többek között ezt állapították meg az országgyűlés, a kormány és a civil társadalom meghatározó szereplőinek részvételével lezajlott „Civil és kormányzati együttműködés a biológiai sokféleség védelmének érdekében 2010 után” című konferencián november 19-én, Budapesten.
A Vidékfejlesztési Minisztériumban most készül az új agrár-, vidék- és környezetstratégia, amelynek alappillére a biodiverzitás- és génmegőrzés. Teljesen új szemléletre, a fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósítására van szükség. A termelési és fogyasztási célú környezethasználat egész rendszerét újra kell gondolnunk. Azokat a gazdálkodási rendszereket kell ösztönöznünk, amelyek összhangban állnak a tájjal, az ökológiai adottságokkal, szavatolják a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség fenntartását, garantálják a minőségi és biztonságos élelmiszerellátást, és egyúttal munkát, tisztes megélhetést adnak a lehető legtöbb vidéki honfitársunknak.
Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, és a Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett konferencia célja, hogy bemutassa a biodiverzitás védelem kormányzati és civil célkitűzéseit és feltárja az együttműködés lehetőségeit a közös munka hatékonyabbá tétele érdekében. A „Biodiverzitás Nemzetközi Éve” végéhez közeledik. A globális és európai uniós események tükrében szükséges hazánk feladatait összegezni a következő időszakra a biológiai sokféleség védelmében.
A konferencia megállapította, hogy a minőségi emberi lét legalapvetőbb feltétele a természeti területek, természetes élő rendszerek megőrzése. Az éghajlatváltozás mellett a biodiverzitás védelmét a jövő kiemelt területeként, átfogó célként kell kezelni. Fel kell tárni és nyilvánossá kell tenni a globális problémák összefüggéseit és a tüneti kezelések helyett ezen összefüggések mentén kell a válsághelyzetekre megoldást találni. Garantálni kell a biodiverzitás-védelmi célkitűzések integrációját az ágazati politikákba, a tervezés, jogszabály-alkotás, finanszírozás és a jogérvényesítés során.
Az a felismerés, hogy 2010-re sem sikerült megállítani a biológiai sokféleség csökkenését arra késztette a világ mintegy 200 országát – köztük Magyarországot -, hogy ambiciózus stratégiát készítsen a következő tíz év feladatairól. A Biológiai Sokféleség Egyezmény 10. konferenciáján, Japánban az élővilág sokszínűségének megőrzését, a természetes élőhelyek csökkenésének mérséklését, és a genetikai erőforrásokból származó hasznok igazságos elosztását vállalták. A 2020-ig elfogadott stratégia azt tűzte ki célul, hogy hatékony és azonnali lépéseket tesznek a természeti környezet sokféleségének megőrzése érdekében.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felhívta a figyelmet arra, hogy „A biológiai sokféleség védelmének évében mindenki számára világossá vált, hogy még az eddigieknél is több erőfeszítésre van szükség a biológiai sokféleség hosszú távú megőrzése érdekében. Magyarországnak kiemelkedő szerepe lesz a következő időszakban, hogy az EU minél jobb biodiverzitás védelmi csomaggal álljon elő. Hazánkban erősíteni kell a természetvédelmi törekvéseket, az intézményrendszert és biztosítani a biodiverzitás védelmi szempontok beépülését minden ágazati politikába.”
Forrás: VM Sajtóiroda
