Mint elmondta, a déli félteke idei borterméséről már egészen pontos adatok állnak rendelkezésre, az északi féltekén viszont csak most fejeződik be a szezon, így bizonyos változások az elkövetkezendő hetekben-hónapokban még elképzelhetők egyes adatok esetében, a tendenciák azonban már pontosan látszanak.
Ami a szőlővel beültetett területet illeti, az EU 27 tagországában a három évig igénybe vehető kivágási támogatásnak „köszönhetően” a tavalyi 160 ezer hektár után az idén 108 ezer hektárra kértek támogatást a gazdálkodók, aminek felére ezt jóvá is hagyták. Támogatással vagy anélkül, 2010-ben Spanyolországban 30 ezer, Olaszországban 10,8 ezer, Franciaországban 7,5 ezer, Magyarországon 2,1 ezer, Portugáliában 1,3 ezer hektárral lett kevesebb a szőlőterület (Franciaországban a kivágási támogatás rendszerét már korábban bevezették nemzeti hatáskörben, orvosolandó a rossz ültetvényszerkezet okozta problémák egy részét). Az adatok ismeretében az OIV arra számít, hogy az EU 27 tagállamának szőlőterülete az idei évben 60-70 ezer hektárral csökken – ami bizonyos szempontból csökkenő tendenciát jelent az egy évvel korábbi 94 ezer hektárhoz képest, amiből 75 ezer ha végleges kivágása volt az EU források által is támogatott. Az uniós szőlőterület így a 2009. évi 3,703 millió hektárról 3,64 millióra csökken 2010-ben, ami 1,8%-os csökkenés.
Az USA és a déli félteke szőlőterületeinek korábbi növekvő tendenciája lényegesen lelassult, sőt, míg az USA, Argentína és Chile szőlőterületei tovább nőttek, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Afrika esetében csökkenés tapasztalható, ami összességében azt eredményezi, hogy az EU27-en kívüli és nem ázsiai szőlőterületek összes felülete akár valamivel el is maradhat az egy évvel korábbi adattól. A kínai telepítések továbbra is nagyon intenzívek, egyre inkább fejlődik India szőlőtermesztése, míg a török szőlők területe csökkent. Mindent együttvéve az OIV adatai alapján a világ összes szőlővel beültetett területe 2008-2009-ben 90 ezer hektárral csökkent, ami gyakorlatilag megegyezik az EU27 adatával, azaz a világban máshol bekövetkezett változások nagyjából kiegyenlítették egymást.
Hangsúlyozni kell, hogy a szőlőterületek esetében az OIV adatai tartalmazzák az asztali és mazsolaszőlőt termő területeket is.
Ami a megtermelt bor mennyiségét illeti, a 2005. és 2006. évi jó termés után négy egymást követő évben viszonylag gyenge eredményeket könyvelhettek el a borászok. Olaszországban 2009-ben 11%-kal, Németországban 5, Franciaországban 2%-kal került kevesebb bor a hordókba, az európai nagy bortermelők közül csak Spanyolországban volt stabil a hozam. Hasonló visszaesés volt tapasztalható Magyarországon, Romániában és Ausztriában is. Az idei termés sem biztat sok jóval: a becslések szerint a viszonylag elfogadható, sőt valamelyest növekvő görög, portugál és bolgár kilátások ellenére 2010-ben újra gyenge évet zárnak az uniós borászok, 2009-hez képest 6%-kal kevesebb bort készítenek.
Az EU-n kívüli adatokat elemezve megállapítható, hogy az USA, a déli félteke és Svájc borászai a 2007-es gyenge év után (amiben komoly része volt az ausztrál aszálynak) 2008-2009-ben újra a 2006-os szinten teljesítettek, az idei év viszont mintegy 1 millió hektoliteres visszaesést mutat 2009-hez képest. Ebben elsődlegesen a 10% körüli amerikai és svájci csökkenésnek van szerepe, míg Argentína bortermelése egyharmadával volt magasabb, mint egy évvel korábban. A világ egészét tekintve elmondható, hogy a 2009/2010-es szezonban 2,4-5,6% közötti visszaeséssel lehet számolni, a középérték -4%-ra tehető – a 2007-es 257,1 Mhl után a mostani 259,2 Mhl az elmúlt évtized második legrosszabb eredménye. Ez összességében azt eredményezi, hogy a világ borkészletei csökkennek, ami bizonyos esetekben némi árnövekedést is eredményezhet, azonban egyelőre nem kell, sajnos (legalábbis a borászok szemszögéből vizsgálva a tényt), attól tartani, hogy a piaci igények meghaladnák a termett mennyiséget.
A világ összes borfogyasztása szempontjából a ’90-es évek második fele óta enyhe növekedés tapasztalható, ami a 2007-es csúcs után csökkenő tendenciát vett, elsősorban a gazdasági krízis miatt. Az adatok elemzésével két lehetséges forgatókönyv állítható föl: az egyik a hosszú távú, másfél évtizedes tendenciát alapul véve a fogyasztás emelkedésével kalkulál, és azt 2010-re 247,6 Mhl-re teszi (ami mintegy 13 Mhl-rel alacsonyabb, mint a termés). A másik a rövidebb intervallumok alapján jósol, és további csökkenést vizionál az idei évre, miszerint 232 Mhl-re lehet számítani. Ha az ipari célú borfölhasználással (brandy, konyak, ecet, vermouth) is kalkulálunk, akkor a két lehetséges forgatókönyv adatait alapul véve az eltérés igen széles sávban, 7,3 és 31,5 millió hektoliter között lehet – a tényleges adatot csak 2012-re lehet nagy biztonsággal megtudni.
Somogyi Norbert TéT-attasé, mb. mezőgazdasági attasé
Forrás: VM
