Onyiscsenko akkor kifejtett véleménye szerint csak a hűtött csirkében maradnak meg a hasznos összetevők, vitaminok, ízanyagok, a fagyasztott és utána (esetenként nem is egyszer) defrosztált húsban ennek csak a töredéke marad. Azon túl, hogy ez a típusú termék jobban szolgálja a fogyasztók érdekeit, a tiszti főorvos azt is indokként hozta fel, hogy az intézkedés ösztönözné a korszerű technológiák és logisztika fejlesztését. Egy 2008. május 23-án hozott rendelkezés, az ún. SzanPiN (szanitáriális és higiéniai előírások és normatívák) szerint fokozatosan kiszorítanák az orosz piacról a mélyfagyasztott baromfihúst, mint alapanyagot. Ennek alapján 2010. január elsejétől a mélyhűtött baromfihús felhasználása a gyermekélelmezésben már tilos volt, s ezt a tiltást akarta az orosz tiszti főorvos az összes területre kiterjeszteni, beleértve a kiskereskedelmet is. A tilalom csökkentette, gyakorlatilag közel a nullával tette volna egyenlővé az orosz baromfihús-importot (Oroszország baromfihús-felhasználásának mintegy 25 százalékát importból fedezi, s a teljes behozott mennyiség mélyhűtött állapotban érkezik az országba). A Rossztat, vagyis az orosz statisztikai hivatal adatai szerint a baromfifeldolgozás 60%-a fagyasztott és csak 40%-a előhűtött termékekből történik.
Gennagyij Onyiscsenko döntését illetően november közepén visszakozni kényszerült a számos orosz és külföldi reklamáció miatt. A korábbi bejelentés óriási felháborodást váltott ki mind a külföldi beszállítók, mind az orosz importőrök, de a feldolgozók körében is. Több nagyvállalat közvetlenül Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettesnek írt panaszlevelet a jogszabály elfogadhatatlanságát ecsetelve. Az Európai Unió több tagállama pedig azonnal tárgyalódelegációt küldött Moszkvába, (feltehetően ennek is köszönhetően módosította döntését Onyiscsenko). A Roszptyiceszojuz (Orosz Baromfiszövetség) és a Nacionalnaja Mjasznaja Asszociacija (Nemzeti Hús Egyesülés) vezetői több alkalommal is felhívták a Roszpotzrebnadzor figyelmét arra, hogy a bevezetendő szabályozás egyedülálló a világon, és egyaránt sújtja a termelőt, feldolgozót, kereskedőt is. Több szakértő egybehangzó véleménye szerint a tilalom az összes, a baromfival kapcsolatos gazdasági szektor számára hátrányos lett volna, kivéve a vertikális felépítésű nagy holdingokat, akik saját alapanyagukat fagyasztás nélkül tudják feldolgozni, kiszerelni. Minden egyéb esetben, lévén szó akár importról, vagy belföldi hosszabb kifutású feldolgozási ciklusról, egyszerűen nem fér bele a technológiába a 48 órás hűtési határidő.
Ezt módosította Onyiscsenko november második dekádjában hozott határozatával, melyben az említett SzanPiN már azt írja elő, hogy tilos a nem hűtött (vagyis fagyasztott) baromfihús alapanyag felhasználása natúr hűtött félkész-termékek, ill. hőkezelésen át nem esett termékek gyártásánál. Gyakorlatilag a tiltó rendelkezés hatálya lecsökkent a már eddig is életben lévő gyermekélelmezési szigorításon kívül a nyers- és delikatesz termékek csoportjára, vagyis a nyersen, pácolva, ill. füstöléssel készített baromfiárukra. Minden más esetben továbbra is engedélyezett a fagyasztott hús felhasználása, nagy- és kiskereskedelmi forgalma. Az új rendelkezést a tiszti főorvos már el is küldte az Igazságügyi Minisztériumhoz regisztrációba vétel végett.
Kenedi Ákos
Forrás: VM
