A magyar miniszter a találkozó után az MTI-nek kifejtette: Magyarország december 8-ig alakítja ki álláspontját a múlt héten nyilvánosságra hozott - KAP jövőjéről szóló - Bizottsági elképzelésekről. A dokumentum a tagállami egyeztetéseket követően megteremti az alapot ahhoz, hogy a magyar elnökség idején - várhatóan március-áprilisban – megszülessen az Európai Tanács döntése a 2013 utáni Közös Agrárpolitikáról.
Magyarország megelégedéssel fogadta a szeptemberben elfogadott közös francia-német nyilatkozatban megfogalmazott álláspontot, amely egybevág azzal a magyar véleménnyel, hogy az európai mezőgazdaság versenyképessége és az élelmiszerbiztonság megőrzése érdekében 2013 után is erős közös agrárpolitika szükséges.
Párizs és Berlin az erős szabályozórendszerrel ellátott KAP mellett, és a támogatások elosztásában az egységes kulcs (flat rate) alkalmazása ellen foglalt állást. A két nagy uniós ország a gazdáknak nyújtandó közvetlen támogatások eltörlését sem támogatná.
A tagállamok részére eddig juttatott támogatások közti jelentős különbségekről a magyar miniszter úgy véli: fontos, hogy a jövőben méltányos és a tagállami sajátosságokat is figyelembe vevő rendszer alakuljon ki. "Mi az elnökség alatt arra törekszünk, hogy minden véleményt meghallgassunk, összegezzünk és olyan konszenzusos álláspontot alakítsunk ki a 2013 utáni közös agrárpolitikáról, amely méltányos és egyben eredményes is" - mutatott rá Fazekas. Hozzátette: "Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nagy feladat, mivel lényeges nézeteltérések vannak a tagállamok között, de ezért nagy kihívás is a magyar elnökség számára". Jelezte, hogy hamarosan egyeztet a kérdésről lengyel kollegájával.
A miniszter elmondta, hogy a magyar kormány KAP jövőjéről kialakított álláspontjának végelegesítése december 8-ra várható. Magyarország karakteres véleményt kíván képviselni, ugyanakkor az uniós elnökséget ellátó tagállamként egyben összeurópai érdeket is meg kell jelentenie annak érdekében, hogy kialakulhasson a közös nevező - hangsúlyozta. Kifejtette, hogy Franciaország és Magyarország stratégiai területnek tekinti a mezőgazdaságot, amelyhez egymással szoros kapcsolatban álló, két pilléren nyugvó KAP-ot kíván társítani. A két ország azt is fontosnak tartja, hogy a költségvetést ambiciózus politikához igazítsák, azaz az eszközöket kell a célokhoz rendelni, nem pedig fordítva. Fazekas szerint az agártámogatással döntően a termelést kell elősegíteni és az élelmiszerbiztonságot garantálni, ebből következően az első pillérhez jelentős anyagi forrásokat kell biztosítani. Ugyanakkor a vidékfejlesztés is elengedhetetlen, mert a mezőgazdaság nem egyszerűen termelési terület, hanem a foglalkoztatás szempontjából is fontos szerepet tölt be, így a KAP második pillérének is erősnek kell lennie - mutatott rá Fazekas.
A tavalyi tejválsággal összefüggésben a két miniszter megbeszélésén megfogalmazódott, hogy olyan szabályozórendszerek szükségesek, amelyek a termelők számára is biztonságot nyújtanak. A francia miniszter egyébként a Libération című napilapban csütörtökön megjelent interjújában úgy fogalmazott: "Franciaországnak köszönhetően a KAP megmarad és a szabályozás kérdése újra a vita középpontjába kerül". Fazekas kitért az élelmiszerminőség védelmének fontosságára is, amelyet igazi értéknek nevezett az európai mezőgazdaság számára. Hangsúlyozta hogy a kiváló minőségű, hagyományos termékekre támaszkodó élelmiszereket Európában állítják elő. Ezt bizonyítja szerinte az is, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) felvette a francia konyhát a veszélyeztetett szellemi kulturális örökségek listájára. Ez az elismerés a minőségi élelmiszert jeleníti meg a közvélemény előtt - tette hozzá.
Forrás: VM
