Az ÁMÖ 2010 előzetes adatai alapján idén 8800 mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezet és 567 ezer egyéni gazdaság működött Magyarországon.
A gazdasági szervezetek száma – a 2000 és 2007 közötti években megfigyelt csökkenést követően – kismértékben meghaladta a 2000. évit. Az egyéni gazdaságok száma – változó ütemben – folyamatosan csökkent, idén 40 százalékkal kisebb a tíz évvel korábbinál.
Az összeírás évében a gazdasági szervezetek csaknem háromnegyede (73 százalék) használt mezőgazdasági földterületet, átlagos mezőgazdasági területük 337 hektár volt. A mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok (93 százalék) átlagosan 4,6 hektár mezőgazdasági területet műveltek. 2000 óta a gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe 37 százalékkal csökkent, az egyéni gazdaságoké 85 százalékkal növekedett. Jelentős eltéréséket mutat a két gazdálkodási forma birtokszerkezete. A gazdasági szervezetek közel 4 százaléka, az egyéni gazdaságok kétharmada használt 1 hektár vagy annál kisebb mezőgazdasági területet, a gazdaságcsoport mezőgazdasági területének 0,1, illetve 4 százalékát. Míg a gazdasági szervezetek esetében a 300 hektárt meghaladó gazdaságméret a meghatározó (a gazdasági szervezetek negyede összes mezőgazdasági területük 84 százalékán gazdálkodott), addig az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági területének háromnegyedét a 10–300 hektár méretű egyéni gazdaságok (a gazdaságok 8 százaléka) használták.
2010-ben állattartással a gazdasági szervezetek csaknem negyede (24 százaléka), az egyéni gazdaságoknak pedig fele (50 százaléka) foglalkozott. A gazdasági szervezetekben 3 (szarvasmarha, sertés, tyúkfélék), az egyéni gazdaságokban 5 állatfaj (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, tyúkfélék) tette ki a számosállat- egyenértékben kifejezett állatállomány 84 százalékát.
Jelentős eltéréseket mutatnak a gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok termelési típusok szerinti jellemzői is. A gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok 49–49 százaléka kizárólag növénytermesztéssel foglalkozik, arányuk 8, illetve 9 százalékponttal nőtt 2000-hez képest. A csak állatállományt tartó gazdasági szervezetek aránya 4 százalékponttal csökkent, az egyéni gazdaságoké nem változott. Vegyes gazdálkodást folytat a gazdasági szervezetek közel 40 százaléka (3 százalékpontos emelkedés), míg az egyéni gazdaságoknál közel 10 százalékponttal csökkent az arányuk.
Az egyéni gazdaságok esetében sokatmondóak a termelés céljára vonatkozó adatok. A kizárólag saját fogyasztásra termelő egyéni gazdaságok 2010-ben mért 60 százalékos részaránya gyakorlatilag megegyezik a 2000. évivel. A kifejezetten piacra termelő egyéni gazdaságok aránya 8 százalékról csaknem 20 százalékra nőtt 2000 és 2010 között. Míg a kizárólag saját fogyasztásra termelés elsősorban az állattartó egyéni gazdaságokra jellemző (88 százalék), addig a piacorientált gazdálkodás a növénytermesztő egyéni gazdaságok esetében (64 százalék) volt gyakori.
2010-ben az egyéni gazdaságokban 1,1 millió, gazdasághoz tartozó – nem fizetett – családtag végzett mezőgazdasági munkát, ami 45 százalékos csökkenést mutat az előző teljes körű összeíráshoz képest.
A gazdálkodók esetében a férfiak aránya 74 százalék, 2 százalékponttal mérséklődött a tíz évvel korábbi arányhoz képest. 2000–2010 között változott a gazdálkodók korösszetétele az egyéni gazdaságokban. Míg a fiatal (34 éves és az alatti) gazdálkodók aránya 2,1 százalékponttal, a 35–54 év közöttieké pedig 5,3 százalékponttal csökkent, addig az idősebb (55 év feletti) gazdálkodók aránya 7,5 százalékponttal magasabb a tíz évvel korábbihoz képest.
Az egyéni gazdaságok esetében arányaiban javult a gazdálkodók mezőgazdasági végzettségének szintje: a tíz évvel korábbi 2 százalékkal szemben 2010-ben az egyéni gazdálkodók csaknem 3 százalékának volt szakirányú felsőfokú végzettsége, miközben a szakirányú középfokúak aránya alig változott. Az egyéni gazdaságokban a gazdálkodók többsége (77 százaléka) többéves gyakorlati tapasztalatai alapján irányította gazdálkodását.
Az egyéni gazdálkodók 40 százaléka a mezőgazdasági tevékenységén kívül más jövedelemszerző tevékenységet is folytatott, a női gazdálkodók esetében ez az arány alacsonyabb (29 százalék).
A KSH adatai
Forrás: Gazdakör
