Kaposváron találkoztak a minap a magyar sertéstartók. A 2010-es novemberi disznómérleg a korábbi időkhöz képest, sajnos megint kevesebbet mutat. Az országos statisztikák erre még rá is tesznek egy lapáttal.
Tovább csökkent a sertések száma Magyarországon, a többi közt ezt is megtudhatták a kaposvári konferencia résztvevői. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi összesítésekor már csak 3 millió 52 ezer egyedet regisztrált. Tóth Pétertől, a KSH statisztikusától megtudtuk, hogy ezzel a számmal az Európai Unió 160 milliós sertésállományából már csupán 2 százalék hazánk részesedése. Ausztriával állunk egy szinten.
- Korábban dominált a háztáji tartás - mondja a statisztikus. - Jelenleg az állománynak már csak az egyharmadát tartják az egyéni gazdaságokban. Csökkent a sertéstartók száma is. Ma alig 180 ezer egyéni gazdaságban és mintegy 500 gazdasági szervezetben foglalkoznak sertéstartással Magyarországon.
A magyar sertéságazat tehát - amelyben egyébként nem nőtt a külföldi tulajdon aránya - egyre hátrább szorul, mondják a szakemberek, akik szerint ennek oka összetett.
- Egyre több élősertés és sertéshús érkezik Magyarországra, s egyre kevésbé éri meg a gazdáknak sertést tartani. Ezekben a hónapokban nehézséget okoz a gazdáknak, hogy rendkívül magas a takarmányok ára. A kukorica most 38-40 ezer forint, tehát még nehezebb helyzetbe kerültek a gazdák. Nehézséget okoz a még mindig meglévő fekete-kereskedelem is.
A konferencián a takarmányárak 50-60 százalékos drágulása és a hízóárak csökkenése mellett arról is szó esett, hogy elfogyott néhány, a gazdák számára sokat jelentő támogatási keret.
- Az elmúlt évek „Állattartó telepek korszerűsítése” című pályázatán jó néhány telepet korszerűsítettek, a trágyakezeléstől, a tartástechnológián át a takarmányozásig - mondja Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnöke. - De még mindig vannak hiányosságaink. Főleg a technológiai elmaradások miatt bizonyos hozammutatóink gyöngébbek, mint Nyugat-Európában.
A konferencián a legújabb hazai fajtakeresztezések előnyeit is ismertették. Erről Nagy Istvánt, a Kaposvári Egyetem tudományos munkatársát kérdeztük.
- A kapott eredmények azt mutatják, hogy a keresztezett egyedek teljesítménye kis mértékben meghaladja a szülők átlagát. Tehát ez egyfajta többletteljesítményt jelent a szülőkhöz képest, azonban azt is meg kell mondani, hogy ez az előny viszonylag kicsi. Azon túl, hogy egyes tulajdonságokban nagyobb teljesítményt kaptunk, javul az állatnak a fertilitása, szaporodási képessége, tehát ez még az úgynevezett apai sertésfajtákban is előnyös.
A Kaposváron elhangzottak szerint, a sertéstartók most két dologban bíznak. Egyrészt sokuk várja, hogy elbírálják a már tavaly beadott, újabb technológiai fejlesztést lehetővé tevő nagypályázatát, másrészt a nemrégiben meghirdetett hitelprogramban reménykednek. Ugyanis a nagymértékű takarmányár-drágulás miatt sokuk már csak hitelből tud takarmányt vásárolni.
Forrás: Gazdakör