Alkoholadó
A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy az alkoholértékesítés múlt évben 3,3 Mrd € adóbevételt eredményezett. A legtöbb adót az égetett szeszes italok után fizetik be, 2009-ben 2,1 Mrd €-t. A söradó 730 M €-t, míg a habzóboroké és un. köztes termékeké (pl. Sherry) 427 M €-t tett ki. A fiatalok körében nagyon népszerű üdítő- és alkohol italkeverékek („Alkopops”) elenyésző állami adót jelentettek. Érdekesség, hogy Németországban a söradó a tartományokat illeti meg, míg minden más élvezeti cikk után beszedett adó a szövetségi költségvetésbe folyik be.
Egyre több a biogáz berendezés
A Biogáz Szakszövetség (FvB) előrejelzése szerint, 2011 végéig 6800 biogáz berendezés fog működni Németországban. Azok várható összteljesítménye 2.560 MW lesz. Azzal számolnak, hogy az idei évi gyors növekedés lelassul. Az idén több mint 1.000 új berendezést helyeznek üzembe, mintegy 400 MW összteljesítménnyel. A tartományok sorrendjében első helyen Alsó-Szászország áll, második hely Bajorországé. A berendezésekhez kapcsolódó termőterület nagysága jelenleg 750 ezer hektárt tesz ki. A jelzett növekedés mérséklődés oka egyrészt a megnövekedett gabonaárakkal, másrészt a Megújuló Energia Törvény (EEG) várható módosításával magyarázható. Az eredeti cél ugyanis elsősorban az állattenyésztő telepekhez kapcsolódó trágya-, ill. hulladék-alapú biogáz berendezések létesítése volt. Az utóbbi időben azonban annyira megnőtt a kukorica felhasználás mértéke, hogy az néhány régióban már a biodiverzitást veszélyezteti. Ezért több tartomány részéről kezdeményezés indult a biogáz támogatás visszafogására, a nagyok helyett inkább a helyi körülményeknek megfelelő berendezésnagyság ösztönzésére.
A biogázt előállítókat tömörítő un. Biogáz – Tanács szerint viszont ők pótlólagos piacokat és jövedelmet biztosítanak a mezőgazdasági termelőknek, és ipart teremtenek a vidéken. Azzal növekvő módon járulnak hozzá a vidéki térségekben a klímavédelemhez és az ökológiai energiaellátáshoz. Az energiacélú kukoricatermesztés aránya Németországban legfeljebb 19 %, a legmagasabb Alsó-Szászország néhány régiójában sem több mint 30 %. Ott, ahol a kukoricatermesztés egyébként is nagy szerepet játszik, fennáll az érdekeltség mind a takarmányozási, mind az energetikai célú hasznosításban.
Koncentrálódik a németországi szőlőtermelés
A Német Borintézet (DWI) a közelmúltban tette közzé a német szőlőtermelés strukturális alakulását tükröző adatait. Azok azt mutatják, hogy a strukturális átalakulás nagymértékben felgyorsult, az üzemi koncentráció nőtt, amit a generációváltás még erősíteni fog. 1999-2009. közötti időszakban az 5 hektárnál kisebb szőlőterülettel rendelkező gazdaságok száma kereken 20 ezerrel, mintegy 30 %-kal csökkent. Múlt évben 48 ezer szőlőtermesztő üzem működött Németországban, a termőterület 10 év alatt sem csökkent. Az 5 hektárnál nagyobb méretű gazdaságok száma 1,5 %-kal, kereken 6 ezerre bővült.
A legnagyobb fokú koncentráció, ill. üzemszám csökkenés (mintegy 40 %-os) a Rajna vidéken (Közép-Rajnai, Rheingau, és Rheinhessen), valamint Mosel melletti és Pfalz szőlőtermő területeken következett be. Érdekesség, hogy a Szászország – Anhalt új tartományban található Saale - Unstrut kis borvidéken, ellentétben az országos trenddel, jelentősen nőtt (+146) az üzemek száma, 679-re, míg a termőterület csupán 90 hektárral lett nagyobb.
Nem jó az állattenyésztés megítélése a közvélemény részéről
A Német Parasztszövetség (DBV) november második felében fórumot tartott a 2020-ig terjedő időszakra szóló teendőkről a közvélemény tájékoztatása, véleményének a formálása, azaz a Public Relations területen. Mint a kapcsolatos szakbizottság elnöke kiemelte, ha a mezőgazdaság a legújabb tudományos-technikai eredményeket gyorsan át is ülteti a gyakorlatba, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a társadalom el is fogadja. Ma különösen nehéz a mezőgazdasági korszerűsítéseket a lakossággal elfogadtatni. Az mindenekelőtt az állattenyésztési területre igaz. A médiák és a fogyasztók világában nem a valós kép él a mezőgazdaságról, hanem egy idealizált, romantikus. Emiatt ugyan a parasztgazdaságok teljesítményét értékelik, a közvéleményben a mezőgazdaságban dolgozók presztízse nem alacsony, de a gazdák konkrét munkamódszereit már kritikusan fogadják.
A DBV főtitkára, Dr. Helmut Born szerint, a társadalom nagymértékben „változás-rezisztens”, azt várja, hogy a haszonállattartás olyan legyen, mint 50 éve, függetlenül attól, hogy az egyes állatnak az jobb, vagy rosszabb-e. Hozzátette, hogy a háziállat szeretet kiterjedt a haszonállatokra is. Ezért a legtöbb településen igen nagy az ellenállás állattenyésztő telep létesítésével, vagy bővítésével szemben. Mindez, kiegészülve az érzelmi alapon zajló és felfokozott állatvédelmi vitákkal, már az egész német állattenyésztés jövőjét is veszélyezteti. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a megoldás csak a nyílt, őszinte párbeszéd lehet. Fokozni kell a közvélemény irányában a tájékoztató munkát, és az érdeklődő polgároknak lehetővé kell tenni, hogy helyszíni tapasztalatokat szerezzenek a állattartásról. Ezt szolgálhatja a regionális szinten kialakítandó un. nyílt istállók rendszere.
Magyar vonatkozású hírek
• Az Agra Europe (AgE) tekintélyes agrárpolitikai és agrárgazdasági információs szolgálat november 8-i számának EU-hírek (EU/Németország – Agrárpolitika) rovata tudósított Ilse Aigner szövetségi szakminiszter asszony november 4-5-i magyarországi és romániai látogatásáról, „Aigner reklámot csinál a német pozíciónak Kelet-Európában”” címmel. A cikk egyebek mellett, a 2011. I. félévi EU elnökségünkre utalással kiemelte, „Aigner megerősítette, hogy Budapest lényegesen hozzá tud járulni a 2013 utáni agrárpolitikáról folyó tárgyalásokon haladáshoz.” Idézi továbbá a miniszter asszony következő kijelentését: „ A tapasztalat azt mutatja, hogy kölcsönös megértés és az őszinte és baráti véleménycsere már a fél út a megegyezéshez”.
• Ugyancsak az AgE november 8-i számának Európai Unió – Agrárpolitika rovata a magyar EU elnökséggel kapcsolatosan közölt rövid írást „A magyar tanácsi elnökség előzetes időpontjai ismertek” címmel. A cikk az Agrárminiszteri – beleértve a debreceni Informális – Tanácsülések időpontjairól, valamint az elnökségi prioritásokról adott áttekintést.
• Az AgE november 29-i számának Ország-beszámolók rovata rövid hírben tudósított „Nordzucker visszavonulása Magyarországon” címmel. Abban arról tájékoztatott, hogy a német konszern, miután bezárta a legutolsó, Szerencsi Cukorgyárát, felszámolja a Hatvani Csomagológyárát is. Az érintett dolgozók számára szociális tervet dolgoznak ki, a Mátra Cukor leányvállalatukon keresztül. A cikk arról is ír, hogy a Nordzucker egykor 146 ezer tonna magyar cukorkvótával rendelkezett, amit az elmúlt években fokozatosan, teljesen visszaadott. 2007-ben még 18,21 ezer hektár répatermő terület tartozott hozzájuk. A visszavonulás oka az EU – cukorpiaci reformmal magyarázható. A konszern Kelet-európai jelenléte azonban továbbra is fennmarad, mivel a 2009/2010 kampány időszakban Lengyelországban, Szerbiában és Szlovákiában még kereken 200 ezer tonna cukorkvótájuk volt, ami a forgalmuk 14 %-át tette ki.
Dr. Sulyok Ferenc
Forrás: VM
