1. Az olasz agroturizmus számokban.
Az Olasz Statisztikai Hivatal (ISTAT) felmérése szerint 2009-ben Olaszországban 19.019 olyan agrárgazdaság működött, melyeknek a falusi turizmus végzésére is volt engedélyük. Ez 539-cel (+2,9%-kal) több mint az előző évben. A legnagyobb növekedés az étkeztetés és az elszállásolás tekintetében észlelhető, amelyek száma 407-tel, illetve 347-tel emelkedett.
A gazdaságok több mint fele dombvidéken, több mint egyharmada hegyvidéken, és csak 14,8% található síksági területen.
A falusi turizmus viszonylag elterjedtebb az ország északi részén, ahol az agroturizmusok 45,1%-a található. Közép-Olaszországban van a falusi turizmusra szakosodott gazdaságok 34,4%-a és Dél-Olaszországban a maradék 20,5%-uk. A növekedés főleg a Dél-olaszországi tartományokban jelentős.
Az étkeztetést végző gazdaságok nagyrészt az ország északi (44,8%) és déli (32,1%) területein helyezkednek el. Az agroturizmusokban rendelkezésre álló szálláshelyek kb. 80%-a egyenlően oszlik meg Észak- és Közép-Olaszország között.
Az egyes tartományokat vizsgálva kiderül, hogy Toszkána (4.046 gazdaság) és Dél-Tirol (2.863 gazdaság) tartományokban van az agroturizmusnak leginkább hagyománya. Ezen kívül még jelentős ez a tevékenységi forma Veneto, Lombardia és Umbria tartományokban (ahol 1000 feletti a gazdaságok száma), Piemonte, Emilia-Romagna, Campania, Szardínia, Marche és Lazio tartományokban (700 feletti az agroturizmusok száma).
Háromból egy agroturizmust nők vezetnek. A nők által vezetett agroturizmusok leginkább Toszkánában koncentrálódnak, ahol az összes ilyen gazdaság egy negyede található.
2. Agri@tour
Arezzo-ban 2010. november 12-14. között a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat és az Országos Agroturizmus Megfigyelőközpont (melyet 2009. decemberben egy 2006-os törvény alapján hoztak létre) szervezte a rendezvényt, melyen az aktuális trendeket és a jövőre vonatkozó stratégiákat vitatták meg. A központi kérdések közt az agroturisztikai létesítmények osztályozására való egységes sablonra vonatkozó javaslat és az agroturisztikai és vidéki turizmus eltérő modelljeit összehasonlító európai konferencia szerepelt.
Olaszország az egyetlen olyan európai ország, amelynek csak „ad hoc” (nem véglegesített) jogszabálya van az agrourizmusról, pedig a vidéki turizmust kínáló gazdaságok száma tíz év alatt megduplázódott (9ezerről 18ezerre emelkedett). Az olasz modell egyedülálló azért is, mert a nemzeti és tartományi szabályozás értelmében az agroturizmus teljes mértékben a mezőgazdasági tevékenységek közt szerepel, így a gazdálkodó jövedelemének kiegészítését képezi. Ez azért is fontos, mert Olaszországban a mezőgazdasági vállalkozások sokkal kedvezőbb feltételek mellett adóznak mint más csoportba sorolt vállalkozások.
A mezőgazdasági tevékenységgel való szoros kapcsolata rendkívül fontos tényező a KAP következő reformja szempontjából is, mely a multifunkcionális mezőgazdaság szerepének erősítését célozza a tájvédelem érdekében. Ebben a tekintetben jelentős az agroturizmus úttörő szerepe.
A rendezvényen bemutatták az Országos Agroturizmus Megfigyelőközpont és a szakmai egyesületek által kidolgozott, az agroturisztikai gazdaságok egységes nemzeti osztályozásáról szóló javaslatot is.
3. Kereslet és kínálat.
A kezdetek után, amikor a zöld és a nyugalom utáni vágy, a vidéki hagyományok és a természetes ételek újrafelfedezése az agroturizmusok spontán szaporodását gerjesztette, ma már sokkal változatosabb az agroturizmust kedvelőinek összetétele és a vidéki vakáció választásának okai is nagyon különbözőek lehetnek.
Ez a trend új fejlesztési lehetőségeknek nyit utat a 19ezer agroturizmust nyújtó gazdaság és az ágazatba új kezdeményezések révén befektetni vágyók számára. Abból a célból, hogy az ágazat vállalkozóinak a piaci keresletnek való minél jobb megfelelést elősegítő adatokkal szolgálhassanak az Országos Agroturizmus Megfigyelőközpont elindította a 2009-ben már elvégzett felmérés 2010-es adatokkal való aktualizálását. Az olaszországi és néhány európai ország agroturisztikai keresletéről végzett felmérést különböző földrajzi elhelyezkedésű és különböző nagyságú településen élő fogyasztói célcsoportokon keresztül végezték. Az eredményt az Agri@tour keretében mutatták be.
A felmérésből, az olasz piacot illetően az tűnik ki, hogy a kereslet rendkívül megosztott. Azok a turisták, akik szeretnek teljesen elmerülni a vidéki életben, szeretnek részt venni a mezőgazdasági tevékenységekben, a nyugalmat és a hagyományos ételeket, italokat keresik, a „spártai”, egyszerű és a természet ritmusához igazodó agroturisztikai modellt preferálják. Számukra (a gyermekes családok számára is) nem meghatározóak a túlzott kényelmi szempontok vagy az internet csatlakozás. Ezzel szemben, vannak, akiket az agroturizmus mint támaszpont érdekel, hogy onnan fedezzék fel a környékbeli látnivalókat. Ebben az esetben sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a komfort szintjére és a technológiai szolgáltatások (internet) meglétére. (A vidéki területeken a szélessávú internet-hozzáférés fejlesztésére az EU rendkívüli forrásokat bocsátott Olaszország rendelkezésére kb. 150 millió euró értékben.) Ez az a szegmens, amely leginkább szeretné, hogy az agroturisztikai létesítményeket világos és érvényes módon osztályozzák.
4. A 2007-2013-as vidékfejlesztési terv keretében tervezett támogatások
Elsősorban az agroturisztikai kínálat minőségének javítása érdekében kb. 6.900 gazdaságot érintő, összesen kb. 520millió euró összegű nemzeti illetve uniós támogatást helyeztek kilátásba az olasz tartományi vidékfejlesztési tervek. Ez hozzáadódik az előző 2000-2006-os tervidőszakban már kifizetett 480 millió euróhoz.
Az összegek nagysága bizonyítja, hogy a nemzeti stratégiai terv és az egyes tartományok vidékfejlesztési programjai egyaránt nagy jelentőséget tulajdonítanak az utóbbi években rendkívüli életképességet mutató agroturizmusnak, amely a jövőben még fontosabbá válhat egy olyan multifunkcionális mezőgazdaság szerepének modern és rendszerezett értelmezésében, amely képes a gazdaságból származó jövedelmet a vidéki térségek foglalkoztatására és jövedelmére is jelentős kihatást gyakorló tevékenységekkel kiegészíteni.
Ezeknek a nagymértékű befektetéseknek várható eredménye a jogosult gazdaságokban a nem mezőgazdasági eredetű bruttó hozzáadott érték kb. 96millió eurós növekedés és kb. 2500 munkahely születése lesz. Az előző tervidőszak lezárása utáni elemzése szerint az agroturisztikai gazdaságok átlagos bevétel-növekedése 11ezer euróra becsülhető, mely pont a szűk értelembe vett mezőgazdasággal szorosan nemösszefüggő tevékenységeknek köszönhető.
A finanszírozási források közt szerepelnek a Leader Helyi vidékfejlesztési tervek is, melyek kb. 65millió eurót szánnak a falusi turizmus támogatására.
Dr. Hamar Balázs
Forrás: VM
